Előző cikkünkben a Fortepan felhívásáról írtunk, amelyben lappangó fotókat keresnek Budapest ostromáról. A felhívás több helyen is megjelent, ennek köszönhetően sok helyre eljutott, és az egyik közösségi kommentelő ezzel kapcsolatban felvetette a kérdést: Hogyan lehetne az ember agyában megőrzött emlékképeket kinyomtatni?
Megkérdeztük a mesterséges intelligenciát, hogy ez ügyben hol tart a tudomány és milyen lehetséges alternatívák léteznek. A következő választ kaptuk:
Az emlékek kinyomtatása az emberi agyból jelenleg nem lehetséges a mai technológiai szinten, de az ötlet tudományos alapokon izgalmas kérdéseket vet fel. Az emlékek az agyban neuronok hálózatai által rögzített és aktivált információk, amelyek fizikai, kémiai és elektromos jelek formájában tárolódnak. Ahhoz, hogy ezeket az emlékeket „kinyomtassuk”, számos komoly akadályt kellene leküzdeni.
Hogyan képzelhető el ez az eljárás?
Emlékek olvasása az agyból:
Az emlékek az agykéreg és más területek neuronhálózataiban tárolódnak. Ezek pontos „feltérképezése” jelenleg csak részleges és rendkívül bonyolult folyamat.
Funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI), elektroenkefalográfia (EEG), és más agyi képalkotó módszerek segítenek bizonyos aktivitási mintákat azonosítani, de ezek nem elég precízek ahhoz, hogy teljes emlékképeket rekonstruáljanak.
Az emlékek dekódolása:
A neuronális aktivitást le kellene fordítani valamilyen vizuális, grafikus vagy narratív formátumra.
Például a mesterséges intelligenciát és gépi tanulási rendszereket lehetne felhasználni arra, hogy az agyi aktivitási mintákat értelmezhető képekké vagy szöveggé alakítsák. Korai kísérletek már léteznek, ahol az agyi aktivitás alapján primitív képeket rekonstruáltak.
Képek nyomtatása:
Ha az emlékek pontos vizuális reprezentációját sikerülne dekódolni, ezeket akár hagyományos nyomtatási technológiákkal is meg lehetne jeleníteni.
Jelenlegi tudományos állapot
Agyképalkotás és dekódolás: 2023-ban például a japán RIKEN kutatóintézet olyan AI-modellt fejlesztett ki, amely képes az agy aktivitásából primitív képeket generálni. Bár ezek a képek még nagyon elnagyoltak, az irány ígéretes.
Optogenetika és neuromoduláció: Az optogenetikai technikák lehetővé teszik, hogy specifikus neuronhálózatokat célzottan aktiváljanak, de ezek inkább az emlékek manipulációjára és nem a kinyerésére szolgálnak.
Etikai és gyakorlati kihívások: Az emlékek olvasása felveti az adatvédelem, az etika és az emberi méltóság kérdéseit is. Kié lenne a jog az „emlékképre”?
Miért nincs még itt a technológia?
Az emberi agy komplexitása miatt az emlékek dekódolása túlmutat a jelenlegi tudományos kapacitáson.
Az emlékek gyakran nem „képek”, hanem érzések, hangok, szagok és tapasztalatok bonyolult kombinációja. Ezek lineáris formátumban való reprodukálása komoly kihívás.
Jövőbeni lehetőségek
A neuronális interfészek fejlődése (pl. Neuralink) elméletileg lehetőséget adhat arra, hogy az agyi adatokat pontosabban kinyerjék és vizuálisan rekonstruálják.
Hosszabb távon a mesterséges intelligencia és az agy-számítógép interfészek integrációja akár elvezethet oda, hogy az emlékek „kinyomtathatóvá” váljanak.
Összegzés
Egy ilyen technológia megvalósítása messze túlmutat a jelenlegi tudományos lehetőségeken, de az agykutatás, mesterséges intelligencia és számítástechnika területén tapasztalt gyors fejlődés egy nap talán megközelítheti ezt az elképzelést.
