Olyan világban, ahol nem mernek kérdéseket feltenni, ott nincs szabadság – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója legújabb könyvének bemutatóján csütörtökön Budapesten.
Schmidt Mária a Világrendetlenség című kötet bemutatóján úgy fogalmazott: nem az a szándéka, hogy provokáljon, hanem hogy kérdéseket tegyen fel, és másokat is kétkedésre késztessen.
Szavai szerint ma az egyik legnagyobb probléma, hogy megpróbálják elejét venni annak, hogy kérdéseket tegyünk fel.
„Bármit felteszünk, ami a fősodor számára kellemetlen, azonnal megbélyegzés, ledorongolás jön, ez pedig az emberek nagy részét visszatartja attól, hogy meg merje kérdezni a nyilvánvalót” – állapította meg, és arra buzdított: „ne fogadjuk el az egyszerű választ, amit le akarnak nyomni a torkunkon”.
A főigazgató szavai szerint a mai kor legfontosabb problémája, hogy a hitetlenség a nihilizmusba torkollik bele, és a nihilista emberek nem gondoskodnak a jövőről.
Úgy vélekedett, hogy a nyugati világ könnyedén lemond a kereszténységről.
„De mik vagyunk nélküle? Mire tudunk majd támaszkodni, ha ez nincsen?” – tette fel a kérdést, majd kijelentette: „felelőtlen dolog az, ha lebontunk egy olyan kerítést, amiről nem is tudjuk, hogy milyen célt szolgál”.
Schmidt Mária beszélt arról is, hogy az eszmecserék, viták hasznosak, mert újragondolásra késztetik az embert. Ha nincs vita, akkor a közösségek egymás mellett, és nem egymással élnek – jegyezte meg.
Giró-Szász András történész, politológus laudációjában hangsúlyozta, Schmidt Mária esszékötete egyebek mellett azt mutatja be, hogy milyen Európa, miért ilyen, és mit tehetünk a jövőnk érdekében.
„A könyv világossá teszi, hogy egy önsorsrontó helyzetben vagyunk, és a minket körülvevő világ az érdekeink ellen van” – fogalmazott, hozzátéve: a kötet rávilágít arra a jelenségre, hogy a nyugati világban a széles nyilvánosság nem a valós problémákról, hanem a mindennapokat kevéssé befolyásoló álproblémákról szól.
Azt mondta, a woke-ok a nácikat és a kommunista ateistákat másolva száműzik a hitet a társadalomból, támadják a családot, az egyházat, az iskolát, a nemzetállamot, a közös múltat és a történelmi emlékezetet.
Giró-Szász András ismertette: a könyv bemutatja a brit és amerikai világfelfogást, megvilágítja az ukrajnai konfliktus hátterét és az európai államok gyengeségét is, valamint beszél arról, hogy „nekünk, magyaroknak a nemzetállamok jelentik a megmaradás utolsó esélyét”.
G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója a laudációt követő kerekasztal-beszélgetésen kijelentette: Schmidt Mária kötete egy rendteremtési kísérlet.
„Nekem az a könyv lényege, hogy van egy civilizáció, amelyik univerzálisnak képzeli magát, és rá akarja kényszeríteni a felfogását mindenre” – magyarázta.
Azt is mondta: a kötet egy „intellektuális szuverenitásharc”, amely meg akarja mutatni, hogy itt, Kelet-Európában is vannak gondolkodó emberek, akik képesek saját válaszokat adni az őket érintő kérdésekre.
„Ez a könyv egy fegyver” – jelentette ki.
Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója a beszélgetésben úgy fogalmazott: korjellemző, hogy a demokratikus vitakezdeményezés provokációnak számít. Miközben az elmúlt időszakban „nem volt olyan év, amikor ne vetődött volna fel valami nagy világkérdés” – tette hozzá.
