Az ELTE Savaria Egyetemi Központjának kutatói egy ősi vulkán maradványaira bukkantak Nyugat-Magyarországon, Vasszentmihály közelében. A felfedezés jelentőségéről és a vulkán kialakulásáról az egyetem oktatói, Zentai Zoltán és Kovács Gábor, a központ közösségi oldalára feltöltött videóban számoltak be.
A felfedezés háttere
A kutatás másfél évvel ezelőtt indult, amikor egy történész egy addig ismeretlen eredetű kőzetmintát vitt Zentai Zoltánhoz. Ez a minta elindította a vizsgálatokat, melyek végül az egykori vulkán azonosításához vezettek. A kutatók szerint a vulkán néhány millió évvel ezelőtt működhetett, egy olyan időszakban, amikor a Kárpát-medence földrajzi képe jelentősen eltért a maitól, és több aktív vulkán is létezett Magyarország területén.
A vulkán jellemzői
Méret: A „fénykorában” mindössze néhány száz méter átmérőjű, viszonylag kisméretű tűzhányó volt.
Működési idő: Valószínűleg rövid ideig működött, majd gyorsan kialudt.
Eltemetett maradványok: Az ős-Rába folyó jelentős hordalékot rakott a vulkánra, amely így részben eltemetődött. Az elmúlt évmilliók során a folyó elhordta a környező kőzetek nagy részét, ami miatt csak egy mélyen fekvő csonk maradt meg.
Geológiai érdekességek
Kovács Gábor szerint a vulkán az idők során kismértékben kibillent eredeti helyzetéből, és dél felé dőlt. Ez a deformáció a földtani folyamatok következménye lehetett, amelyeket a térségben zajló üledékképződés és erózió alakított ki.
Történelmi és tudományos jelentőség
Ez a felfedezés hozzájárul a Kárpát-medence földtörténetének mélyebb megértéséhez, különösen az egykori vulkáni aktivitás feltérképezéséhez. Az ELTE kutatói által végzett munka új perspektívát nyújt a térség földtani múltjának vizsgálatában, és rávilágít arra, hogy a mai Magyarország területe milyen gazdag földtani érdekességekben.
A kutatás egy újabb példa arra, hogy a régió földtani és történelmi múltjának vizsgálata milyen meglepő eredményeket hozhat.
