Mindenszentek, más néven a minden szentek ünnepe, a keresztény hagyomány egyik kiemelkedő ünnepe, amely november 1-jén kerül megtartásra, és mindazokra a szentekre emlékezik, akik elérték az üdvösséget és Istennél vannak, akár ismertek, akár ismeretlenek. Ez az ünnep a nyugati kereszténységben, különösen a katolikus, anglikán és protestáns egyházakban jelentős esemény. Az ortodox kereszténységben szintén megünneplik, bár ott Pünkösd utáni első vasárnapon tartják.
Történeti áttekintés
Korai keresztény ünnepek és vértanúk emlékezete
Az első évszázadokban a keresztény egyház különösen tisztelte a vértanúkat, azokat, akik hitük miatt szenvedtek és haltak meg. Kezdetben a mártírokat haláluk évfordulóján emlékeztek meg, és helyileg egyre több emlékhely alakult ki a sírjaik körül. Idővel azonban annyi mártír lett, hogy lehetetlenné vált mindannyiuk egyedi megemlékezése, ezért egy általános ünnep megteremtésének gondolata felmerült.
Az ünnep megszületése
A 4. században megjelent az első általános ünnepnap az összes vértanú tiszteletére. Szíriában május 13-án tartották meg ezt a napot, majd 609-ben III. Bonifác pápa a panteont, Róma egykori pogány templomát kereszténnyé avatta, és Szűz Máriának és minden vértanúnak szentelte. Ezt a napot május 13-ra tette, így az eredeti emlékezeti ünnepnapra. 835-ben azonban IV. Gergely pápa november 1-jére helyezte át az ünnepet, ami valószínűleg egy egybeesés lehetett a pogány kelta Samhain ünnepével is, amely az ősz végét és a tél kezdetét jelölte, és a holtak világával kapcsolatos hiedelmekkel is összefüggött.
Katolikus Egyház és a mindenszentek ünnepe
A Mindenszentek hivatalos ünnepévé 844-ben vált a katolikus egyházban, amikor IV. Gergely pápa kérte a császárt, hogy tegye meg november 1-jét minden szent közös ünnepének napjává. Az ünnep elterjedése a keresztény Nyugat nagy részén gyorsan végbement, és idővel nemcsak a vértanúkat, hanem minden szentet is magában foglalt. Az ünnep jelentőségét a katolikus egyház a mai napig fenntartja, különösen a szentek közbenjárásának tiszteletére és megemlékezésükre.
Mindenszentek és Halottak napja kapcsolata
A 11. századtól kezdve november 2-án a Halottak napját is megünneplik, amely a tisztítótűzben lévő lelkekért mondott imádságokkal kapcsolódik össze. Ez a két ünnep így egymást követően Mindenszentek ünnepe után következik, és a különbség abban rejlik, hogy míg Mindenszentek ünnepe azokra a lelkekre emlékezik, akik már üdvösségre jutottak, addig Halottak napja a még tisztulás alatt álló lelkekért szól.
Mindenszentek ünnepe a különböző kultúrákban és hagyományokban
Mindenszentek ünnepe a keresztény világ különböző helyein eltérő formákat ölt. A katolikus országokban gyakran gyertyát gyújtanak és virágot visznek a sírokra, így emlékezve meg az eltávozottakról, akik már a szentek közt vannak. Az angolszász országokban, például az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, az ünnep előestéje, a Halloween (All Hallows’ Eve) vált népszerűvé, amely szintén a Mindenszentekhez kötődik, bár sokkal világiabb, folklorisztikus elemekkel vegyült formában.
Mindenszentek jelentősége napjainkban
A modern korban a Mindenszentek ünnepe továbbra is fontos szerepet játszik a katolikus egyházban, és még mindig megvan az a kettős célja, hogy megemlékezzen minden szentről és közbenjárásukat kérje. Az ünnep egyes közösségekben egyre inkább a közösségi emlékezés és az elmúlás tiszteletének napjává vált. Magyarországon és több európai országban a Mindenszentek és a Halottak napja különleges időszak, amikor sokan látogatják meg szeretteik sírját, gyertyát gyújtanak, és virágokat helyeznek el, ezzel kifejezve tiszteletüket az elhunytak iránt.
Mindenszentek tehát a keresztény egyház egyik mély, hagyományokkal átszőtt ünnepe, amely az emberi élet múlandóságára, az emlékezés erejére és a szentek közösségének erejére irányítja a figyelmet.
