Mesésen illusztrált gyermekkönyvben jelennek meg Bródy János dalszövegei
„…hiszen minden változik, de a dal ugyanaz marad”
Csudálatos Mary, Boldog születésnapot, Micimackó, Helikoffer… Minden felnőtt volt egyszer gyerek, és megannyi mai nagymama, nagypapa, anyuka és apuka nőtt fel Bródy János gyerekeknek írt dalszövegein, dalain, melyeknek a többségét Halász Judit és Koncz Zsuzsa előadásában ismertük és szerettük meg.
A kötet e ritmusos költemények legjavát gyűjti csokorba, hogy az idősebb nemzedékek most a legfiatalabbaknak is átadhassák őket. A dal ugyanaz marad című kötetet Káposztás Judit varázslatos illusztrációi gazdagítják.
Ezeket a verseket nehéz lenne nem énekelni, hiszen ott zümmög bennünk az ismerős dallam…
„Kisgyermekkorunkban könnyen megjegyzünk mindenféle mondókákat, akár értjük őket, akár nem. Bródy János olyan gyerekdalszövegeket ír, amelyek „fülbemászóan” kedves, játékos formában sokszor olyan mély értelmű gondolatokat közölnek, hogy bizony jól tesszük, ha egy életre nemcsak eszünkbe, de lelkünkbe is véssük őket”
– írja Mentler Krisztina a kötet előszavában. De mitől olyan különlegesek Bródy János dalszövegei?
A legendás zenész 1964-ben, az érettségi után került az Illés zenekarba, és sajátos tehetsége évtizedeken keresztül érzelmi és szellemi támogatást jelentett a szebb és jobb világról álmodóknak. Bródy dalainak jelentős része épült a költészetbe forduló szövegsorok mágikus erejére, a legősibb dalforma, az énekelt ritmusos szöveg pedig mindig többet üzent a megfejthető jelentésnél, és a korszellemmel találkozva nagy hatású műveket hozott létre.
A csaknem 75 éves Móra Könyvkiadó egyik küldetése, hogy megőrizze és továbbadja a korábbi időszakok értéket képviselő műveit. Ehhez a célhoz köthető az is, hogy Bródy János dalszövegeinek gyűjteménye itt láthat napvilágot. Kevesen tudják, ám a szerzőnek személyes kötődése is van a kiadóhoz, hiszen nagymamája, Bródy-Maróti Dóra 1963−1972 között a kiadó művészeti főszerkesztője volt.
Bródy János (becenevén Tini) zenész, zeneszerző, szövegíró, előadóművész. Tagja volt a legendás Illés és a Fonográf együttesnek. Szörényi Leventével közösen honosították meg a magyar nyelvű beatzenét, és már a hatvanas években a rendszer ellen lázadó szövegei révén vált ismertté.
Színpadi művei közül kiemelkedik a Szörényi Leventével írt István, a király című rockopera, melyet nagyon sokan már klasszikus nemzeti műnek tartanak. A hetvenes évek végétől egyre többször lépett fel önálló előadóként, első szólólemeze 1980-ban jelent meg Hungarian Blues címmel.
Mára már tíz saját lemeze van, nyolc színpadi mű szerzője, valamint számos díjat nyert el, többek között a Liszt Ferenc-díjat (1996), a Kossuth-díjat (2000), illetve a Fonogram életműdíjat (2014).
