Luke Durant, az Nvidia volt programozója, idén októberben egy eddig példátlan hosszúságú prímszámot fedezett fel a Great Internet Mersenne Prime Search (GIMPS) csoport tagjaként.
(Prímszám az a szám, amelynek 1-en és önmagán kívül más osztója nincsen, pl.: 1, 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19, 23, 29…)
Durant mindössze néhány hónapja csatlakozott a csoporthoz, de máris sikerült új rekordot beállítania: a megtalált prímszám, amelyet M136279841-ként jegyeznek, 41 024 320 számjegyből áll. Hogy pontosan milyen hosszú ez a szám, jól érzékelteti, hogy annak teljes leírása hónapokba telne.
A rekord-prímszám eggyel kisebb, mint a 2 a 136 279 841 hatványon (vagyis
2 a 136279841-ediken-1, így megfelel a Mersenne-prímek követelményeinek. Ezeket a prímszámokat Marin Mersenne 17. századi francia szerzetes és matematikus fedezte fel; az általuk megfogalmazott képlet szerint azok a számok, amelyek a 2 az 𝑛-ediken-1 formát követik, Mersenne-prímek lehetnek, feltéve, hogy az „n” is prímszám.)
A GIMPS kutatói ilyen típusú számokat keresnek, és Durant felfedezése az 1996 óta tartó program 18. Mersenne-prímje, amely ezzel 52-re emelte az ismert Mersenne-prímek számát.
A rekord felállításához Durant nem csupán saját eszközeire hagyatkozott: szoftverét 17 ország 24 adatközpontjában futtatta, amelyek közül először egy dublini, majd egy nappal később egy texasi szerver is visszaigazolta az eredményt.
A felfedezésnek számítástechnikai szempontból is komoly jelentősége van. A prímszámokat elsősorban adatbiztonsági célokra használják, különösen titkosítási rendszerekben, mivel ezen rendszerek alapja az, hogy nagy prímszámok szorzatának visszafejtése kifejezetten erőforrásigényes folyamat.
Ahogy a kvantumszámítógépek elterjedése egyre közeleg, a jelenlegi titkosítási rendszerek hatékonysága kérdésessé válhat, mivel ezek a gépek sokkal gyorsabban képesek számításokat végezni. Azonban a nagyobb prímszámokkal megerősített titkosítási technikák még a kvantumszámítógépek számára is kihívást jelenthetnek, ezért az ilyen felfedezések jövőbeni adatbiztonsági megoldásokban is kulcsszerepet játszhatnak.
Durant felfedezése tehát nem csupán matematikai jelentőségű, hanem a digitális korszak adatvédelmi megoldásainak is fontos mérföldköve lehet.