A mai napon a bíróság a művészeket képviselő közös jogkezelő egyesületeknek adott igazat a jogdíjak értékkövetésével kapcsolatos perben meghozott ítéletével. Ennek értelmében az igazságügyi miniszternek ismét le kell folytatnia a 2024-es díjszabások jóváhagyási eljárását.
Mint emlékezetes, öt magyar közös jogkezelő – köztük az Artisjus is – bíróságon támadta meg → az igazságügyi miniszter határozatait, amelyekkel az összes jogdíjra nézve elutasította a 2024-es inflációs értékkövetést →.
A sok érintett díjszabás miatt több mint 40 per indult – ezek közül a bíróság az egyiket (a kereskedelmi üzletek nyilvános előadásaira vonatkozó tarifájával kapcsolatos eljárást, amelyben a pereket indító mind az öt közös jogkezelő – az Artisjus, EJI, MAHASZ, FilmJus és Hungart is érintett) mintaperré jelölte ki.
Ez azt jelenti, hogy ennek a mintájára fogják az összes többi keresetet is elbírálni, a többi pert ennek befejezéséig felfüggesztették.
A szerzők, előadók és minden más jogosult számára rendkívül pozitív a ma meghozott bírósági döntés, ami lehetőséget ad számukra, hogy továbbra is dolgozzanak a jogdíjak vásárlóértékének megőrzéséért.
Várják, hogy az igazságügyi miniszter az eljárást újra lefolytassa, és remélik, az a 2024-es díjszabások jóváhagyásával zárul. A közös jogkezelő szervezetek ennek során teljes együttműködést kínálnak.
Tudni kell azonban, hogy az IM esetleg kérheti az ítélet felülvizsgálatát, aminek mérlegelésére 30 napja van.
Szinger András, az Artisjus főigazgatójának nyilatkozata
Az Artisjust, ahogyan világszerte a hasonló szervezeteket, a célból hozták létre a zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók idestova 117 éve, hogy érdekeiket közösen érvényesítsék egy hatékony jogdíjbeszedési és felosztási rendszer kialakítása és fenntartása útján. A zenei alkotók legnagyobb hazai szervezetének továbbra is alapvető célja, rendeltetése, hogy e jogosultak jövedelmének értékét, vásárlóerejét megőrizze.
Ennek legfőbb eszköze a nyilvános zenefelhasználás különböző területeire (különösen vendéglátóipar, kereskedelem, szálláshelyek) vonatkozó jogdíjak mértékének az inflációt legalább megközelítő emelése. A díjmértékek a díjfizetőkkel történt kiterjedt egyeztetéseket követő állami jóváhagyás után érvényesíthetők – így az Artisjus egyik legfontosabb természetes partnere maga az állam.
2023 végén az ezen állami jóváhagyási hatáskört gyakorló igazságügyi miniszter úgy döntött, hogy nem indokolt e jogdíjaknak a jogosultak által kért 15%-ot el nem érő emelése.
Mindezt egy 14,5%-os és egy 17,6%-os inflációs év után, úgy, hogy utoljára 5%-kal tudtuk emelni a díjakat 2022 és 2023 fordulóján. Az idei évben tehát a 2023-as változatlan díjtételekkel vagyunk kénytelenek dolgozni, miközben az Artisjus utolsó díjemelése óta a djífizetői szektorok zöme inflációs mértékű vagy afeletti áremelést hajtott végre (az éttermi étkezés árai például csak 2023-ra 22,2%-kal nőttek), és a szerzők számára is szükséges, alapvető szolgáltatások ára is jelentősen emelkedtek (2024. elején a telekommunikációs költségek 15%-kal, a bankköltségek 18%-kal). A minimálbér 16%-kal majd 15%-kal növekedett az elmúlt két évben, és a KSH által közzétett legfrissebb adat szerint a bruttó átlagkereset az elmúlt egy évben 13,1%-kal emelkedett.
A teljesen váratlan döntést követően, miután több sikertelen kísérletet tettünk a párbeszédre, más eszköz hiányában a rendelkezésre álló igen rövid határidőben kénytelen volt az Artisjus – és vele együtt a többi művészeti ágat képviselő, hasonlóan járt közös jogkezelő – bírósági úton kérni a döntés felülvizsgálatát.
E döntésünk egyetlen oka, hogy nem maradt választásunk: az Artisjus Elnökével együtt hiába próbáltunk és próbálunk azóta is kapcsolatot teremteni szakpolitikai körökkel. Számunkra valójában nem az az igazán fontos, hogy egy bíróság ebben a konkrét évben és ebben a konkrét ügyben hogyan dönt: mi hosszútávú, partneri viszonyt szeretnénk kialakítani a mindenkori döntéshozókkal, amely arra a felismerésre alapul, hogy azt a magyar szürkeállományt, magyar művészetet, amelyre együtt vagyunk oly büszkék, érdemes legalább annyira elismerni, mint a gazdaság nagyvállalatait, vagy egy átlagos magyar munkavállalót.
Mert a dal: érték.
