Az Oxfordi Egyetem kutatója, Andrei Constantin és csapata egy különleges matematikai mintázatra bukkant a fizika törvényeiben, ami a világ működéséről árulhat el fontos információkat. Az általuk kiadott kutatás egy elméletet fogalmaz meg, amely szerint a fizikai jelenségek hasonlóan rendeződnek mintázatokba, mint ahogy a nyelv esetében a Zipf-törvény teszi.
A Zipf-törvény a nyelvekben az előforduló szavak gyakoriságáról szól: a leggyakoribb szó közel kétszer olyan gyakori, mint a második leggyakoribb, és így tovább. Ezt a jelenséget Andrei Constantin és kollégái most a fizikai egyenletek szimbólumaiban is felfedezték.
Három különböző egyenletforrást vizsgáltak: a híres Feynman-előadásokat, a Wikipédián található fizikai egyenleteket, valamint a kozmikus infláció elméletét. Elemzésük azt mutatta, hogy a fizikai egyenletek szimbólumai hasonló eloszlást mutatnak, mint amit a Zipf-törvény is leír.
Az egyik érdekes felfedezés, hogy a három különböző forrás, bár különböző területekről származik, ugyanolyan mintát követett. Ez a minta viszont nem jelent meg, amikor véletlenszerű matematikai kifejezéseket vizsgáltak, ami azt sugallja, hogy a fizikai törvények alapvetően egy rendezett, matematikai struktúra részei lehetnek.
Bár a jelenség pontos magyarázata még nem világos, több kutató, például Eddy Keming Chen, úgy véli, hogy ez a mintázat valamit elárulhat a valóság működéséről. A vizsgált egyenletek mind rendkívül pontosak a világegyetem eseményeinek előrejelzésében, így talán az általuk követett minta magáról az univerzumról hordozhat fontos információkat.
Más kutatók, például Deaglan Bartlett a Sorbonne Egyetemről, inkább azt gyanítják, hogy ez a jelenség inkább statisztikai melléktermék. Szerinte a fizikusok tömör egyenletekben fejezik ki a gondolataikat, hogy a lehető legtöbb információt közöljék a lehető legkevesebb szimbólummal, ami szintén illeszkedik a Zipf-törvényhez.
Chen szerint azonban ez az egyszerűség lehet az emberi agy preferenciája is: az egyszerűbb magyarázatokat részesítjük előnyben, mert ezek segítenek előre látni a világ működését. A kutatók abban bíznak, hogy az új felfedezés a jövőben segíthet a gépi tanulási modellek fejlesztésében, különösen a fizika új törvényeinek feltárásában.
(A cikk a telex.hu írása alapján készült)
