Balogh Máté zeneszerzőt látta vendégül Szatmári Róbert a radiocafé „Enyhe katarzis” című műsorában. A beszélgetés központi témái a mai fiatal alkotók helyzete Magyarországon, a mesterséges intelligencia potenciális veszélyei a művészetekre nézve, valamint az előadók szerepének különbségei a popzene és a klasszikus zene világában.
Balogh Máté rámutatott arra, hogy a klasszikus zenében a fókusz szinte kizárólag a zeneszerzőn van, míg a popzenében az előadóé a központi szerep.
„Az egész akadémikus közegben minden a zeneszerzőről szól és sosem az előadóról. A könnyűzenében az előadó van a középpontban. Azért mennek el az emberek a koncertre, mert Madonna lép fel, vagy Dua Lipa, és nem azért, aki a számot írta.”
Ezzel hangsúlyozza, hogy a könnyűzene világa más struktúrára épül, ahol az előadó személyisége és karizmája sokkal meghatározóbb, mint az, hogy ki a dal szerzője. Ez a dinamika szöges ellentéte a klasszikus zenének, ahol a közönség a zeneszerző művének autentikus előadására kíváncsi, és nem az előadóművész hírességére.
A beszélgetés videója itt áll rendelkezésre:
A beszélgetés során Balogh Máté kitért arra is, hogy a mesterséges intelligencia gondolata hogyan viszonyul a művészethez.
„A mesterséges intelligencia azóta foglalkoztat, amióta megrémiszt” – vallja be. Nem attól tart, hogy az MI kreatív alkotásokat hoz létre, hanem inkább annak számítási kapacitása rémiszti meg.
„Olyan mennyiségi kapacitása van egy nagyon egyszerű programnak, hogy ha beírod, hogy szedje össze neked az összes Beethoven menüettet hangnemek szerint, egy perc alatt megcsinálja.” Ez a félelem nem az alkotás minőségéből fakad, hanem abból, hogy a gépek képesek olyan feladatokat elvégezni, amelyek emberi erőforrásokat igényelnének, és ez hosszú távon hatással lehet a művészetek szerkezetére is.
Az interjú során felmerül a kérdés, hogyan lehet boldogulni fiatal alkotóként a mai Magyarországon. Balogh elismeri, hogy a kulturális közeg kihívásokkal teli, ugyanakkor kitartásra és rugalmasságra van szükség. A művészeknek nemcsak a saját művészetüket kell fejleszteniük, hanem folyamatosan reagálniuk kell a változó környezetre, akár a digitális technológiákra is. A közönség és a kulturális elvárások is formálják az alkotókat, és fontos, hogy a fiatal művészek megtalálják a saját útjukat ebben a kontextusban.
A beszélgetés összességében rávilágít a klasszikus és könnyűzene közötti különbségekre, a technológiai fejlődés hatásaira a művészetben, és arra, hogy milyen kihívásokkal szembesül egy fiatal zeneszerző a mai világban. Balogh Máté nézőpontja szerint a művészeknek nem csak a kreativitásukkal, hanem a technológia gyors fejlődésével és a változó közönségigényekkel is szembe kell nézniük, ami újfajta kihívásokat jelent a mai művészeti világban.
