2017-ben Carol Douglas, aki ekkor 66 éves volt, hatalmas boldogsággal vette tudomásul, hogy felvételt nyert egy művészeti iskolába. Életében mindig bánkódott amiatt, hogy 16 éves korában abbahagyta a művészetet.
Szülei azt mondták neki: „A művészet csak szombat reggelre való”, és ő hallgatott rájuk, inkább a latint választotta, majd szociológiai diplomát szerzett. Felnőtt életében számos munkát végzett, többek között közösségi munkás, vegetáriánus éttermi szakács és tanulótámogató dolgozó volt.
Douglas kreativitása igazán csak 50-es éveiben tört a felszínre, amikor egy nemzetközi iskolában dolgozott óvodás gyermekekkel Thaiföldön, ahol akkoriban férje munkája miatt éltek. Itt fedezte fel újra a művészet iránti szeretetét, miközben a gyerekeket művészeti projektekre ösztönözte.
Amikor 62 éves korában visszatért az Egyesült Királyságba és nyugdíjba vonult, tudta, hogy a saját művészetének szenteli idejét.
Bár részt vett felnőtt művészeti kurzusokon, ám egy különös találkozás egy helyi művésszel, aki diákhitelt vett fel egy alapfokú művészeti képzésre, mindent megváltoztatott. Douglas is beadta jelentkezését, és felvették a York College-ba, ahol 18-20 éves fiatalokkal együtt tanult. Az egyéves kurzus során felfedezte saját stílusát, amely csendéletekre és emberábrázolásokra épült, finom, tompa színpalettával.
Két év intenzív munka után kaptak először nagyobb figyelmet a művei. Másodjára bekerült a York Open Studios művészeti kiállításába, ami kisebb helyi kiállításokhoz vezetett. Douglas Instagramon is megosztotta alkotásait, és megrendeléseket is kapott.
Douglas azóta több száz festményt adott el. Hat évvel a művészeti alapfokú kurzus befejezése után megrendezte eddigi legnagyobb kiállítását Actually I Can címmel a Yorkshire Sculpture Parkban, amely 51 festményét mutatta be. A kiállítás óriási büszkeséggel töltötte el, és számos támogató üzenetet kapott, ám úgy érzi, idősebb korban nagyobb kockázatot lehet vállalni.
Most újabb kreatív kihívások elé szeretné állítani magát, például kerámiákba szeretné beépíteni festményeit, de mindezeken túl leginkább az alkotás örömére akar koncentrálni. Az eladások és kiállítások sikere örömmel tölti el, de ha csak néhány festményt adott volna el, akkor is ugyanolyan élvezettel alkotna.
Visszatekintve, már nem bánja, hogy nem ment korábban művészeti iskolába, és úgy érzi, hogy minden akkor történik meg, amikor itt az ideje.
Carol Douglas Actually I Can című kiállítása október 27-ig látható a Yorkshire Sculpture Parkban.
(Cikkünkhöz a The Guardian magazin írását használtuk)
