A Szerk. avatar
2024. szeptember 30. /
, , ,

Maia Morgenstern főszereplésével – A hetedik szoba

Edith Stein a XX. század egyik legizgalmasabb, legrejtélyesebb egyénisége volt. Ortodox zsidó családban született Wroclawban, ami akkor Németországhoz tartozott. Szülővárosában történelmet és lélektant tanult, majd Göttingenben filozófiát hallgatott.

Szenvedélyesen kereste a lét értelmét, s ezt a krisztusi tanításokban találta meg. Ezért belépett a karmelitákhoz, apáca lett.

A hetedik szoba

A II. világháború idején azonban vállalata a sorsközösséget családjával, népével, a nácik által elpusztításra ítélt zsidósággal, és övéivel együtt koncentrációs táborban pusztult el.

Újsághír: „II. János Pál pápa rendelete alapján a katolikus egyház szentté avatja Edith Stein filozófust, akit 1942-ben az auschwitzi koncentrációs táborban öltek meg…”

A hetedik szoba

Az 1995-ben készült 108 perces magyar-lengyel-olasz-francia-német játékfilm rendezője Mészáros Márta, aki harmadmagával írta a forgatókönyvet.

A hetedik szoba című filmet ma este, azaz szeptember 30-án láthatod a Magyar Mozi TV csatornán 22 óra 30 perces kezdettel. A filmet a videa.hu oldalán is megnézheted.

Ha szeretnél a legfrissebb ma esti filmajánlónkról értesülni, akkor mentsd el ezt a linket, ezen mindent megtalálsz: https://librarius.hu/tag/film-ma-estere/. A legtöbb ajánlott filmünk megnézhető az interneten is, tehát ezen a linken valójában egy egész nagy filmtárat találsz.

Bővebben Edith Stein munkásságáról:

Edith Stein (1891–1942), más néven Szent Terézia Benedikta a Kereszttől, egy német-zsidó származású filozófus, apáca és mártír, akit a katolikus egyház szentté avatott. Az életútja különösen összetett, mivel magába foglalja a zsidó származását, a filozófiai karrierjét, a kereszténységre való megtérését és a holokauszt során való tragikus halálát. Röviden bemutatva, itt van néhány fontos pont Edith Stein életéről:

Korai élet és tanulmányok

Stein egy jómódú zsidó családban született Breslauban (ma Wrocław, Lengyelország). Filozófiai tanulmányait Göttingenben kezdte, ahol Edmund Husserl tanítványa volt, és a fenomenológia iránt érdeklődött. Kiemelkedett Husserl diákjai közül, és jelentős mértékben hozzájárult a fenomenológia fejlődéséhez. Doktori disszertációját a „Az empátia problémája” címmel írta, amely az egyik legismertebb korai munkája lett.

A megtérés és vallási élet

Az első világháború idején Edith Stein ápolónőként is dolgozott, és egyre inkább érdeklődött a katolicizmus iránt. 1921-ben megtért katolikusnak, miután elolvasta Avilai Szent Teréz írásait, amelyek mély benyomást tettek rá. Megkeresztelkedése után úgy érezte, hogy a keresztény életmódot kell követnie, és 1933-ban belépett a karmelita rendbe. A kereszténységre való megtérés azonban nem jelentette a zsidó gyökerei elutasítását; Stein mélyen tisztelte származását, és a zsidóság iránti kötődése élete végéig megmaradt.

Filozófiai munkásság

Stein filozófiai munkássága főként a fenomenológia és a tomizmus területére összpontosított. Megkísérelte a keresztény gondolkodást és a filozófiát összeegyeztetni, különösen Aquinói Szent Tamás tanításaival. Az empátiáról szóló munkái továbbra is mérvadóak a filozófia és a pszichológia területén.

Legismertebb művei között szerepel:

  • „Az empátia problémája” (doktori disszertáció)
  • „Végtelen és személyes létező”
  • „Kereszt a tudományos életben”

Halál és szentté avatás

Edith Stein 1942-ben Auschwitzba került, ahol a holokauszt áldozataként meggyilkolták. Mártírhalála miatt II. János Pál pápa 1987-ben boldoggá, 1998-ban pedig szentté avatta. Szent Terézia Benedikta a Kereszttől néven a katolikus egyház tiszteli, és 1999-ben Európa társvédőszentje lett.

Gondolatok és jelentőség

Stein életének és gondolkodásának központi eleme az igazság keresése volt. Egyszerre foglalkozott a filozófiai és vallási kérdésekkel, és különös hangsúlyt helyezett az emberi lélek mélyebb megértésére. Halála után munkái és személyes áldozata a holokauszt egyik jelentős szimbólumává váltak, különösen a zsidó-keresztény kapcsolatok terén.

Az életútja arra is rávilágít, hogy a különböző kultúrák és hitrendszerek közötti párbeszéd lehetséges és szükséges, és ennek fontossága különösen az ő példáján keresztül érthető meg igazán.

Megosztás: