A társas kapcsolataink hatalmas jelentőséggel bírnak az életünkben, hiszen mindannyiunknak szüksége van arra, hogy kapcsolódni tudjunk másokhoz. Ez ráadásul hatással van aztán ránk is, sőt, még abban is megnyilvánul, hogy mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel.
Kapcsolódni persze veszélyes is lehet
Nem véletlen, hogy mindannyian igyekszünk vigyázni magunkra, amikor a bizalmunkba fogadunk valakit. Az OnlinePszichológus szolgáltatásának köszönhetően az önismeret fejlesztésére akár online, otthonunk biztonságából is lehetőségünk van, ez pedig segíthet minket abban, hogy felismerjük a saját működésmódunkat, és ennek megfelelően cselekedjünk bizonyos helyzetekben.
Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy olyanok vagyunk, mint egy hagyma – ahogy azt Shrek is állította magáról a jól ismert mesében –, vagy inkább a kínai nagy falhoz hasonlítanánk magunkat?
A kizárólagosság jellemez bennünket?
Az, aki inkább falhoz hasonlítható a kapcsolataival összefüggő működésében, nem fog átmenetekben gondolkodni. Vagy élvezhetjük a bizalmát teljesen, vagy maximális mértékben ki fog zárni bennünket. Azok számára, akiket beengedtünk, nem húzunk további korlátokat, ehelyett feltétel nélkül átengedjük számára saját belső, lelki tereinket.
Hátulütője a dolognak, hogy akit így beengedtünk, az valóban teljesen szabadon tud bármilyen területre belépni és körbejárni, még akkor is, ha közben olyan érzésünk van, hogy ezt talán már nem kellett volna megmutatnunk.
Sajnos kevés ember olyan tisztelettudó és udvarias, hogy egy ilyen helyzetben se gyalogoljon be bárhová, ez pedig együtt jár azzal a lehetőséggel, hogy olyat is elárulunk magunkról, amit utólag megbánunk.
A fokozatosság igaz ránk inkább?
Aki jobban hasonlít egy hagymára, amelynek számos rétege van, annak nem az lesz az elsődleges kérdés, hogy beenged-e valakit a saját világába vagy sem. A valódi döntés ugyanis azt fogja érinteni, hogy mikor és milyen mélyre, illetve milyen gyorsasággal hajlandó beengedni a másikat.
Ez a világ kicsit hasonlít egy családi házra is: a kerítésen túli járókelők számunkra idegenek, akikkel semmilyen kapcsolatot nem építettünk ki, de a kapun belépve fokozatosan egyre bensőségesebb, intimebb területek felé lehet venni az irányt.
Míg a kertben a felületes viszonyaink vannak, például az olyan felületes ismerősök, mint a szomszédok, addig a házba már csak azok léphetnek, akik már szorosabb kapcsolatban állnak velünk. Természetesen az egyes részek vagy szintek, helyiségek is átjárhatók, de arról, hogy ki és mikor kerülhet beljebb, mindig csak és kizárólag rajtunk, a döntéseinken fog múlni.
Annak ellenére, hogy egyes esetekben a falat érezhetjük nagyobb biztonságot adónak, valójában a fokozatosság az, ami jobban meg tud óvni bennünket, például az esetleges csalódásokkal szemben, miközben egyéb előnyöket is tartogat számunkra ez a helyzet, mint amilyen a kapcsolat szabályozása, illetve a saját kompetenciánk megőrzése is.
