Claudine Gayt, a Harvard Egyetem elnökét a tudományos írásaiban szereplő plágiumvádak mellett az intézmény pénzügyi támogatói és politikusok is nyomás alá helyezték, ez vezetett lemondásához – ismertette a plágiumbotrány feltárója pénteken Esztergomban, az MMC Feszten.
Chris Rufo, a Manhattan Institute vezető munkatársa elmondta, az elnök karrierje során gendertanulmányokat írt, tudta hogyan kell előre jutni a bürokrácia ranglétráján, és ez elég volt ahhoz, hogy Harvard vezetői posztját betöltse, közben „szimbólumává vált a baloldali egyetemi hatalomnak”.
A moderátor, Rodrigo Ballester kérdésére úgy fogalmazott, hogy nem lehet hagyni „szétrohadni a rendszert”, mert a Harvardnak 400 éves múltja és 50 milliárd dollár vagyona van, valamint van kereslet arra, amit adni tud.
Úgy vélte, az egyetemeket nem lehet sem kicserélni, sem bezárni, ezért belülről kell megreformálni a befolyás és a hatalom eszközeivel.
Kijelentette, Amerikában legtöbben az érdem alapú előre jutást támogatják, de az intézmények az ellenkező irányba mennek el, és a rasszokhoz tartozást is figyelembe veszik.
Európában ehhez a bevándorlás problémáját lehetne hasonlítani, a társadalom zöme ellenzi a migrációt, az intézmények mégis fenntartják.
„Sok ország túl van azon, hogy ebben a kérdésben visszaforduljon” – fogalmazott.
A legfrissebb tudományos hírek
