A Keszthelyi-hegységben élő vadleányok derekán egyetlen kendő volt csak, keblüket csak aranyhajuk fedte, és szirén énekükkel elcsábították a halászlegényeket a Szerelem dombra, hogy soha többet ne halljon róluk senki. A Balaton születését egyesek óriásoknak tulajdonítják, mások sárkányoknak, Szent Pálnak, II. András királynak, egy részeges pásztornak… Krisztus urunk lábnyomát láthatjuk a zamárdi szamárkövön, Szent István kardját a badacsonyi barlangok mélyén őrizték a táltosok, míg Koppány teste Balatonföldvár fölött, a Nezde hegyen nyugszik…
A balatoni mondavilág sokkal több, mint a legtöbbet emlegetett tihanyi visszhang és a kecskeköröm legendája. Ezt bizonyítja Tokody Klára Csodák tava című egyedülálló, 48 történetből álló balatoni monda- és legendagyűjteménye.
A könyv 4 év kutatómunkájának eredménye: a nagy balatoni klasszikusoktól, mint Lipták Gábor és Eötvös Károly, a néprajzi folyóiratokon át falumúzeumokig és tanösvények tábláiig számos forrást feldolgoz. Ezek alapján kerültek bele népmesék, hiedelmek, történelmi legendák, regék, de valós történetek is erről a – minden magyar szívében fontos helyet elfoglaló – mesés vidékről.
Klára, akinek édesanyja gyerekkorában tündérmesék helyett Árpád-házi királyok legendáit mesélte, maga is nagyon fontosnak tartja a mondákat és legendákat.
„Egy fa is akkor nő magasra és virágzik, ha mélyre nyúlnak a gyökerei. Gyermekeink is akkor lesznek határozottak, akkor alakul ki erős identitástudatuk, ha megismerik gyökereiket. Ebben segítenek a mondák, melyek régmúltunk emlékei a mese csillámporával bevonva.”
A könyv megjelenése után izgalmas útra indult. A tündérek könnye című mondából víziszínházi előadás készült a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Főváros támogatásával 2023 nyarán, melyeket Balatonalmádiban, Györökön és Bogláron adtak elő a Balaton vizén. A mondák és legendák festőket ihlettek meg, a festmények jártak már többek között Fonyódon, Zamárdiban, Siófokon. Magyar rádiócsatornákon, YouTube-on és Spotify-on Horváth Linda szerzeménye, a Balaton és a sárkány monda ihlette Balaton.
Klára fontosnak tartja, hogy a balatoni mondavilág minél változatosabb formában jusson el a nagyközönséghez, ehhez továbbra is keresi a különböző művészeti ágak képviselőit.
Tokody Klára a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Corvinus) végzett, majd multinacionális cégeknél helyezkedett el kommunikációs szakemberként. Írásra azonban mégsem szakmai élete indította el, hanem édesanya szerepe.
„A Balaton kis családunk élete, ihletője, kalandozásaink színtere. Rengeteg időt töltünk ott télen-nyáron, és állandóan kérdezik tőlünk, mit lehet csinálni a Balatonon szezonon kívül. Én pedig elhatároztam, hogy megmutatom! Így lett belőlem balatoni blogger és meseíró. Blogomon sok-sok úticélt mutatok be, amiért érdemes szezonon kívül a Balatont meglátogatni, meséimmel pedig szeretném még varázslatosabbá tenni ezt a vidéket.”
Az apróságoknak szóló, Mina és Vidi az óriások nyomában című meseregényben két tündér ered egy régi balatoni monda nyomába, ami óriásoknak tulajdonítja a Balaton keletkezését.
Titkos somogyvári könyvtárban kutatnak, viharba keverednek a Balaton fölött miközben egy titokzatos bölcset keresnek a tihanyi Belső-tóban, víz alatti barlangba merülnek le kukorica-tengeralattjáróval. Ám a sok kaland nincs hiába: a két tündér kideríti a megdöbbentő igazságot az óriásokról. A meseregény második kötete Mina, Vidi és a balatoni vasszörny rejtélye várhatóan idén jelenik meg.
A Csodák tava 10 éves kortól 100 éves korig minden Balaton-rajongó olvasónak ajánlott.
Mindkét könyv elérhető a nagyobb könyvhálózatoknál, online könyváruházakban.
