A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja hetén, június 18-án mutatták be a fővárosi érdeklődőknek a Páva utcai zsinagógában, a Holokauszt Emlékközpontban az „Építs nekem hajlékot! Szubjektív zsinagógatúrák a Kárpát-medencében” című magyar-angol kétnyelvű kötetet.
Fotó: Nyirő Simon / MMA
A gazdag fotóanyaggal megjelent könyv budapesti bemutatóján Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke elmondta: „amikor kézbe vesszük a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és két intézménye, a Magyar Építészeti Múzeum – Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM-MDK) és az MMA Kiadó jóvoltából megjelent gyönyörű albumot, és megcsodáljuk az abban szereplő művészi fotókat, elolvassuk a zsinagóga-portrékat, akkor, bár épületeket nézünk – valójában generációk közösségeit, évszázadok emberi sorsait látjuk. A kötet minden egyes, míves kivitelű oldala annak a lenyomata, hogy a mindenkori építtetők mit kívántak üzenni a világnak, az őket körülvevő társadalomnak a hitükről és identitásukról itt, tágabb hazánkban: a Kárpát-medencében.”
Turi Attila, az MMA elnöke. Fotó: Nyirő Simon / MMA
Az MMA elnöke hangsúlyozta: a zsinagógák mint épületek sorsa szorosan összekapcsolódott a múltban és összefonódik a jelenben is a benne imádkozó közösségek sorsával.
Fotó: Nyirő Simon / MMA
„Minden épület: jel – emelte ki Turi Attila. Gondosan megtervezett és kivitelezett formája – álljon akár egy város szövetében vagy a tájban – összetett jelentést, értelmezési lehetőségek egész hálózatát hordozza. Különösen igaz ez egy olyan épülettípusra, amelynek funkciói és szimbólumai évezredek során formálódtak, alakultak olyanná, ahogyan ma láthatjuk.” Az MMA elnöke szerint az Építs nekem hajlékot című könyv e jelentések felismeréséhez és megértéséhez nyújt támpontot.
Fotó: Nyirő Simon / MMA
Yacov Hadas-Handelsman, Izrael magyarországi nagykövete elmondta: végzettsége szerint történészként az épített örökség fontos részének tekinti azokat az épületeket, amelyek – megnevezése szerint – néma tanúk. E kategóriába tartoznak egyfelől a temetők, másfelől a zsinagógák. A temetők név szerint dokumentálják egy egykor élt közösség tagjait. A zsinagógák pedig csendes falaikkal is beszélnek: az ott imádkozó emberek alkotta egység dicsőséges és sötét korszakairól egyaránt.
Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója. Fotó: Nyirő Simon / MMA
Almássy Kornél, a MÉM-MDK igazgatója beszédében kiemelte, hogy a könyv alapját egy azonos című, a könyv szerzői által jegyzett kiállítás adta, amelyet szintén a két intézmény szervezésében rendeztek 2021 szeptemberében a stuttgarti Liszt Intézetben. A kiállítási anyagban szereplő tizennégy épületet dr. Negyela László teológus és dr. Oszkó Ágnes Ivett művészettörténész egészítette ki az újonnan megjelent könyvhöz úgy, hogy az mintegy félszáz épületet foglaljon magába. Köszöntőjében kiemelte, hogy a zsinagógaépítészeti örökség szerves részét képezi a magyar kultúrának és történelemnek, és fontos a még felújítatlan épületek gondozása, az utókornak való megőrzése. Egyben köszönetet mondott a könyv íróin kívül a látványos fotók és a míves fordítás alkotóinak.
Dr Oszkó Ágnes Ivett. Fotó: Nyirő Simon / MMA
A köszöntőket követően a kötet szerzői Zubrecki Dávid várostörténész, a kötet egyik szaklektora kérdései nyomán idézték fel a könyv elkészültét megalapozó műhelymunkát.
Fotó: Nyirő Simon / MMA
Turi Attila elnöki köszöntő beszéde teljes terjedelmében itt olvasható.
Gózon Ákos
