Nincs joga az orvosok által előidézett mesterséges halálhoz a gyógyíthatatlan ALS betegséggel élő Karsai Dániel alkotmányjogásznak – közölte a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön.
Karsai Dániel azt szeretné elérni, hogy ha állapota már elfogadhatatlanná válik, méltósággal fejezhesse be életét, mert a magyar szabályozás az eutanázia minden formáját tiltja.
Az Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság hat szavazattal, egy ellenében úgy ítélte meg, hogy nem sérültek a panaszos emberi jogai az Emberi Jogok Európai Egyezményében a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog, valamint a megkülönböztetés tilalmáról szereplő rendelkezésekkel összefüggésben.
A strasbourgi bírák úgy foglaltak állást, hogy Magyarország biztosította a palliatív ellátást Karsai Dániel számára, a meghallgatott szakértői bizonyítékok szerint pedig az ilyen ellátásban rendelkezésre álló lehetőségek általában enyhülést nyújtanak a kérelmező helyzetében lévő betegek számára, és lehetővé tudják tenni a békés elhalálozást. Karsai Dániel nem állította, hogy ez az ellátás elérhetetlen lenne számára – tették hozzá.
Kiemelték, hogy a kérelmező esetében az esetleges hibáknak széles körű társadalmi következményeik és kockázataik lehetnek, és az orvosok által elősegített halál visszaélések kockázatát hordozza magában.
Noha tendencia mutatkozik a törvényi engedélyezésre, az Európa Tanács tagállamainak többsége továbbra is tiltja az elhalálozás orvosi elősegítését és az eutanáziát.
Az orvosilag segített öngyilkosság büntetőjogi tilalma, valamint annak alkalmazása azokra, akik esetlegesen egy, az aktív eutanáziát lehetővé tevő országban végzik el a beavatkozást, nem aránytalan, és nem sérti az emberi jogokat.
Közölték azt is, hogy a megfelelő jogi intézkedések szükségességét folyamatosan felül kell vizsgálni, figyelembe véve az orvosetikai szabályokat, az egészségügy területének fejlődését és a társadalmi változásokat.
Az eutanázia rövid történeti áttekintése:
Az eutanázia, vagyis a „jó halál” koncepciója és gyakorlata hosszú múltra tekint vissza, és különböző kultúrákban és időszakokban eltérő módon értelmezték és alkalmazták. Itt van egy rövid áttekintés az eutanázia történetéről:
Ókor és Középkor:
Ókori Görögország és Róma: Az eutanázia gondolata már az ókori Görögországban és Rómában is létezett. A görög filozófusok, mint például Platón és Szókratész, vitatták a halál és a szenvedés kérdéseit, bár az aktív eutanázia elfogadottsága változó volt. Az ókori rómaiak egyes esetekben támogatták az öngyilkosságot, különösen akkor, ha az egy méltóságteljes halálhoz vezetett.
Középkor: A kereszténység elterjedésével az eutanázia és az öngyilkosság egyre inkább elítélték. Az egyház tanítása szerint az élet szentsége miatt bűn volt bármilyen formában megszakítani azt.
Újkor és Modern Idők:
17-18. század: Az eutanázia témája a filozófusok és orvosok vitáinak középpontjába került. Francis Bacon angol filozófus a 17. században először használta az „eutanázia” kifejezést a gyógyíthatatlan betegek szenvedésének enyhítésére.
19. század: Az orvostudomány fejlődése és a humanitárius mozgalmak hatására újra felmerült az eutanázia kérdése. A viták során megjelentek az eutanázia legalizálását támogató és ellenző álláspontok is.
20. század: A 20. század elején több országban is megkezdődtek az eutanázia legalizálására irányuló erőfeszítések. Az 1930-as években az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is felmerült a kérdés, de a náci Németországban elkövetett kegyetlen eutanázia programok miatt a téma tabu lett.
Jelenkor:
1970-es évektől napjainkig: Az eutanázia és az asszisztált öngyilkosság kérdése a 20. század második felében és a 21. század elején újra előtérbe került. Hollandiában 2002-ben elsőként legalizálták az eutanáziát, amelyet Belgium és Luxemburg követett. Svájcban az asszisztált öngyilkosság törvényes, és több más országban is folyamatban vannak jogszabályi változtatások a kérdésben.
Viták és Etikai Kérdések: Az eutanázia témája ma is heves vitákat vált ki. Az élethez való jog, az egyéni autonómia és a méltóságteljes halál kérdései továbbra is központi szerepet játszanak a diskurzusban. Az orvosi etika, a vallási nézetek és a jogi keretek mind befolyásolják a különböző országok hozzáállását az eutanáziához.
Összességében az eutanázia története során a társadalmi, kulturális és vallási tényezők jelentős hatással voltak a gyakorlat elfogadottságára és jogi szabályozására. A kérdés továbbra is rendkívül összetett és érzékeny téma, amely mély etikai és morális dilemmákat vet fel.
A témában írt cikkünk: Jog a méltó halálhoz – egy méltatlanul elfeledett filmben
