Sikeresen landolt a Hold „túlsó” oldalán a kínai Csang’o-6 nevű űrszonda, hogy kőzetmintákat gyűjtsön a Földet kísérő égitest eddig nem kutatott, rejtett oldalán – jelentette vasárnap a kínai űrügynökségre hivatkozva a Hszinhua állami hírügynökség.
A kínai Hold istennőről elnevezett szonda május harmadikán indult Kína legnagyobb, Hosszú Menetelés-5 nevű hordozórakétája fedélzetén a dél-kínai Hajnan szigeten található Vencsang indítóközpontból. A leszállóegység az indítást követően 35 perccel vált le, a szonda pedig vasárnap reggel szállt le a Holdon.
A küldetés mérföldkőnek számít az ország ambiciózus űrprogramja szempontjából. Ha sikerrel jár, ez lenne az első alkalom, hogy a Hold túlsó oldaláról talaj- és kőzetmintákat hoznak vissza a Földre.
Ez a hatodik holdi küldetés, amelyet Kína 2007 óta indított. A Csang’o-4 2019-ben az első űrszonda volt, amely leszállt a Hold túlsó oldalán. A Csang’o-5 négy éve, 2020 november 24-én indult mintákat gyűjteni. A keringő, leszálló és visszatérő egységből álló eszköz december elsején szállt le az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagy kiterjedésű lávamezőn, hogy talajmintákat gyűjtsön.
A legutóbbi, május 3-án indított, és várhatóan 53 napig tartó kínai misszió célja, hogy mintákat gyűjtsön egy nagy kráterből, a Hold Déli-sarkán fekvő Aitken-medencében. A mintákat várhatóan június 25-e körül hozzák vissza a Földre.
A holdi Aitken–medence óriási, mintegy 2500 km átmérőjű és mélysége a 13 km-t is eléri és méreteivel nem csak a Hold legnagyobb becsapódási medencéje, hanem az egész Naprendszer egyik legnagyobb ilyen medencéje is egyben – a kőzetbolygók és bolygóholdak hasonló alakzatai között.
Kína korábban azt közölte, hogy 2030-ra emberes küldetést akar indítani a Holdra. A Hold az elmúlt években számos űrhajózó nemzet érdeklődésének középpontjába került, mivel a feltételezések szerint értékes nyersanyagokat tartalmaz.
