Élményolvasó – Byung-Chul Han: Az idő illata
A koreai-svájci filozófus számos elmélkedő könyve közül most ebben az időre koncentrál, az eltűntre, a rohanóra, a felgyorsultra, az elvesztegetettre, a valóságosra – és az érzékelés csapdáira; míves és okos írása a vita activa és a vita contemplativa egymáshoz való viszonyát taglalja, cselekvés és szemlélődés ellentétét, mégis szükséges egységét.
A mester az elidőzés művészete mellett érvel a mindennapi rutinok hiperaktivitásával szemben, vagyis az idő visszaszerzéséhez lassítani kell, teljes valónkkal és szellemünkben, életformává, nem felszínes divattá téve a fékezést.
Kötete több nagy gondolkodóra támaszkodva vezet végig a mai állapot megértéséig, amikor már túl vagyunk a gyorsulás korszakán, s megérkeztünk a szétszórtság világába, egy olyan időválságához, amely az ürességbe vezet, ha nem kapaszkodunk az emberi lény és szellem korábbi nagy értékeibe – érdekes könyv, szelíd és csendes.
Byung-Chul Han íróról:
Byung-Chul Han dél-koreai származású svájci filozófus és író, aki számos kritikus érdeklődést kiváltó művet alkotott a kortárs kultúra és társadalom témaköreiben. 1959-ben született Délnyugat-Koreában, majd Svájcban telepedett le. Tanulmányait a Freiburgi Egyetemen és a Müncheni Egyetemen végezte. 2000-ben a Bázeli Egyetem Filozófia Tanszékén hibilitált.
Han műveiben gyakran foglalkozik az emberi lét modern kihívásaival, a technológiai fejlődés hatásával az egyéni és társadalmi életre, valamint a kapitalizmus és a neoliberális rendszer által generált stresszel és kizsákmányolással.
Kiemelkedő művei közé tartozik például a „The Burnout Society” (A kiégett társadalom) című könyve, amelyben a modern társadalom túlzott teljesítménykényszerét és folyamatos produktivitás kultuszát vizsgálja. Han filozófiai gondolatait széles körben értékelik a világban, és művei sokakat inspirálnak személyes életük és a társadalmi struktúrák átgondolására.
Byung-Chul Han a kortárs filozófia egyik jelentős alakja, aki éles kritikát fogalmaz meg a modernitás által létrehozott problémákkal szemben, és alternatívák felé vezető utat mutat a gyakran stresszel telített, fogyasztás-orientált társadalmi berendezkedésre.
