Nagyon sok forrásból kb. a XV. században foglalták írásba Az Ezeregyéjszaka meséit, de akkor sem az írás dominált, hiszen a történeteket a mohamedán böjthónap, a Ramadán éjjelein mesélték, hogy a koplalást feledtessék.
A mesemondók dramatizálva adták elő mondandójukat. A film is megpróbálta felidézni ezt az elevenséget. Az Ezeregyéjszaka a keresztes hadjáratok révén számtalan európai szerzőre is hatott, sőt valószínűleg ez adta a Dekameron gondolatát is.
Így a három film egysége még szorosabb lett. Zumurrud és Nuradim szerelme és sorsa több mint a körülmények nyers visszatükrözése. Zumurrud meséiben egy képzelt világot fejez ki, de ezt a képzelt világot, mint kiderül, felülmúlja a valóság.
Pier Paolo Pasolini Afrikában, Nepálban és a Közel-Keleten forgatta élettrilógiájának utolsó darabját az Ezeregyéjszaka erotikus meséiből, amelynek főszereplője, egy fiatal férfi, próbál újra kapcsolatba lépni szerelmével, egy rabszolgalánnyal.
Az 1974-ben készült 124 perces olasz-francia fantasztikus kalandfilm rendező és társ-forgatókönyvírója: Pier Paolo Pasolini. A zenét Ennio Morricone szerezte.
Az Ezeregyéjszaka virágai című filmet ma este, azaz május 10-én láthatod a Cinemax2 csatornáján 23 óra 25 perctől. A filmet jelenleg megnézheted a videa.hu oldalán is.
Ha szeretnél a legfrissebb ma esti filmajánlónkról értesülni, akkor mentsd el ezt a linket, ezen mindent megtalálsz: https://librarius.hu/tag/film-ma-estere/
