Május 25-én és 26-án, a gyereknapi hétvégén újra vásári bábjátékosok töltik meg a Népligetet, itt kerül sor ugyanis az Ujjé, a Ligetben nagyszerű! elnevezésű ingyenes fesztiválra, amelyet a 20. század legismertebb bábművésze, a Kossuth-díjas Kemény Henrik emlékére és tiszteletére rendeznek.
A rendezvénysorozat Barna Zsombor, a Budapest Bábszínház színészének ötletére jön létre, akit már a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős diákjaként foglalkoztatott a kérdés, miként lehet továbbgondolni a Heni bácsi által népszerűvé tett, piros sapkás, furfangos, ördögökkel és a Halállal harcoló Vitéz László történeteit.
“Az első évem semmilyen sikerélményt nem adott az egyetemen, görcsös voltam, ügyetlenül bántam a bábbal. Csak másodév végén sikerült feloldódnom, amikor a vásári bábjátékkal kezdtünk foglalkozni” – mesélte egy interjúban Barna Zsombor, akit tanára, Schneider Jankó vett rá, hogy Vitéz Lászlóval foglalkozzon és hogy figyelje meg Kemény Henrik jellegzetes hangját az előadásairól fennmaradt felvételeken, mert abban rejlik a karakter kulcsa.
A színész végül rátalált a figura jellegzetességeire és annyira megszerette a palacsintasütővel igazságot osztó hőst, hogy végzősként elkészítette a Vitéz László menyecskét keres című produkciót, amit azóta is nagy sikerrel játszik.
Egy vendégjáték alkalmával hallott a Londonban 1976 óta évente megrendezésre kerülő The Covent Garden May Fayre & Puppet Festival-ról, amelyre Anglia minden részéről érkeznek fellépni a professzionális vásári bábjátékosok paravánjaikkal, bódéikkal. Budapestet csak az 1900-as évek első felében jellemezte hasonló, nyüzsgő forgatag, akkoriban ugyanis a Mutatványos téren, a Népliget egyik legnépszerűbb részén gyorsan szaporodtak a színesre festett, lampionnal díszített szórakozóhelyek: mozi, vendéglők, dodzsem, cirkusz, céllövölde, barlangvasút, körhinta is működött, és itt fogadta a nézőket a Heni bácsi gyerekkorát meghatározó Kemény Bábszínház is, amelyet a családja működtetett.
Barna Zsombor úgy gondolta, hogy angol mintára létrejöhetne egy fesztivál, ami megidézi az egykori vurstli hangulatát. Arra jutott, hogy Markó Róbert rendezővel, az AKI VAN Alapítvánnyal, a Pro Cultura Urbis Közalapítvánnyal és a Kőbányai Önkormányzattal közösen belevág egy találkozó szervezésébe, amelyen azok szórakoztatják a nagyérdeműt, akik a magyar vásári bábjátékos hagyomány őrzői, akik egyéni produkcióikkal Kemény Henrikhez hasonlóan járják az országot.
Heni bácsi a Népligetben töltött fiatalkorára úgy emlékezett: “egyszerre voltunk írók, dramaturgok, díszlettervezők, kellékesek, bábkészítők, színészek, pénztárosok, gramofonkezelők, beengedők, az egész család ebben élt”. Felnőttként már sajátkezűleg faragott, bőröndlakó bábjaival egymaga járta a vidéket. Azokban a kis falvakban, ahol nem volt művelődési ház, az istállóban, a szalmakupacokon ülve élvezték a nézők a darabjait, és ahol nem volt villany, ott a háború után talált tábori aggregátorát indította be, majd autólámpát szerelt a paravánra, azzal világított. A belőle áradó játékosság minden néző arcára mosolyt csalt. Ahogy ő fogalmazott: számára “a mese volt a természetes szabadság”.
Ez a gondolat Barna Zsombort is megérintette: “Nagyon szeretek csapatjátékos lenni, szeretem, ha sokan dolgozunk ugyanazon a produkción és együtt lélegzünk, de amikor egy fellépésen minden rajtam múlik, az óriási kihívás, sok adrenalin, fantasztikus érzés. Az összes alkalom megmérettetést jelent, mindig felmerül, vajon megállom-e a helyem, hiszen ismeretlen közegbe érkezem és nincsenek partnereim, akik tudnának segíteni, ha például leesik egy kellék.
Azok, akik eljönnek az Ujjé, a Ligetben nagyszerű! fesztiválra több olyan alkotót ismerhetnek meg, akik ugyanebben a cipőben járnak, akik vállalkozó kedvűek, akik bábjátékosként új játékstílus, új karakterek megteremtésére törekszenek. Sok fesztiválon találkozhatunk bábelőadásokkal, de ez az első olyan rendezvény, ami kifejezetten a vásári bábjáték ünnepe és ahol a műfaj virtuóz képviselői mutatkoznak meg” – mondta a színművész.
A szervezők azt remélik, az eseménnyel – ami egyben a Kőbányai Gyereknap – arra is felhívják a figyelmet, hogy a főváros legnagyobb közparkja egy könnyen elérhető helyszín a kikapcsolódásra vágyóknak.
A fesztivál május 25-én a Vitéz László és az elátkozott malom című produkcióval indul, ami Pályi János sziporkázó, életvidám kesztyűs bábjátéka. A Blattner-díjas alkotó ezen alakításáért számos nemzetközi és hazai fesztiválon a legjobb bábjátékos díját nyerte el. A művész szerint szükségünk van olyan szerethető példaképekre, akik legalább a képzeletünkben jól elagyabugyálják azt, aki rosszat tesz velünk s a világgal, ilyen Vitéz László.
“Amikor Kemény Heni nyolcvanéves lett, akkor döbbentem rá, hogy milyen felelősség Vitéz Lászlót játszani. Addig nekem ez szórakozás volt, most érzem, hogy a figurát életben kell tartani. (…) Amennyit kivesz, legalább annyit vissza is ad, ha jól sikerül az előadás. Nagy energiabánya. Igénybe veszi a bábost, de a játék öröme, a közönséggel való kontaktus sok erőt is ad” – fejtette ki Pályi János.
Őt követi szombaton Takács Dani és Lehőcz Zsuzsa Vitéz László – Az elásott kincs című produkciója. „A bábok olyan végletes állapotok megmutatására képesek, amelyekre az emberi test korlátainál fogva már nem alkalmas. Így olyan érzéseket is meg lehet fogalmazni általuk, amelyek a színészi test és lélek kifejezőerejét megsokszorozhatják egy színpadi műben” – mondta Lehőcz Zsuzsa. Alkotótársával és férjével közös előadásukban hősünk egy elásott kincset keres, eközben küzd meg a pokol lakóivall.
Harmadik lesz a sorban a debreceni Vojtina Bábszínház – Szerencsés János, avagy az ördög három aranyhajszála című darabja, ami egy szegénylegény történetét meséli el duda, mandolin, kaval, kantale és egyéb hangszerek kíséretében.
Érkezik még Baditz Dávid Vitéz László – Malombonyodalom című darabja, amelyben László egy bizonyos Molinári bácsi segítségére siet. Baditz Dávid ennek kapcsán úgy nyilatkozott: “A mi előadásunkban egy, az élethez nélkülözhetetlen dolog van akadályoztatva: a molnár, a szellemek és ördögök miatt nem lehet megőrölni a gabonát. A malom és a gabona ebben az esetben az életet szimbolizálja. Vitéz Lászlónak ezt a helyzetet kell megoldania, hogy helyreálljon a világ rendje. (…) Amikor felveszem a kesztyűs figurát, automatikusan rajta keresztül létezem és kommunikálok. (…) Ezt látom a vásári bábjáték kulcsának: a figurával való eggyé válást és a közönséggel való kommunikációt”.
A fesztivál első napján Barna Zsombor a Vitéz László menyecskét keres című produkcióval lesz jelen, amelyben László nagy feladatot kap a nagymamucikájától: eljött az idő, hogy végre találjon magának egy tűzről pattant menyecskét. A feladat nem is olyan egyszerű, mint azt ő gondolta. Útközben találkozik Kapucni-ficni-fecni-pacni urasággal; egy nedves csukával… vagy egy kedves kutyával; egy cumisképű paradicsompofával és nem várt nehézségekbe ütközik.
A május 25-ét Nizsai Dániel A bábjátékos című, felnőtteknek szóló darabja zárja, ami arra tesz kísérletet, hogy bemutassa Kemény Henrik rendkívül gazdag életének legfontosabb állomásait. Mozaikos portré egy különleges emberről, akinek a sorsát a 20. századi Magyarország tragikus eseményei formálták.
Az Ujjé, a Ligetben nagyszerű! május 26-án elsőként Tatai Zsolt Vitéz László vándorúton produkcióját mutatja be, amelyben Vitéz László barátokat keres, de helyettük találkozik remetével, csendőrrel és persze az ördögökkel… “A hagyományok valamikor elkezdődnek és általunk folytatódnak! Szerintem minél többen játszunk Vitéz Lászlót, annál jobb, annál több tapasztalatot tudunk megosztani egymással és annál nagyobb híre kél valaminek, ami csak a miénk és amire a nagyapa, meg az unoka is azt mondja: ó, ez ismerős, gyertek, üljünk le, nézzük meg itt a fák alatt” – vélte Tatai Zsolt.
A vasárnap Vitányi-Juhász István (KL Színház) Vitéz László otthonra lel című darabjával folytatódik, amelyben a főhős kedvese, az acélszépségű Vas Juliska kiköti, hogy közös otthonuk csakis a folyóparti ördögszállta ház lehet. Hogy ezt sikerül-e elérni, az a Népligetben eldől…
Vitéz László és Vas Juliska című előadásában Fabók Mancsi is e páros történetét szövi tovább. Kiderül miként lehet a nagymamucika báli legyezőjével küzdeni sok gonoszok ellen vagy pokolfiakat aprítani seprűvel, s mindeközben igaz, szép szerelemben létezni némi erőmerítő pálinka kortyolgatása közepette. Ahogy azt Stuber Andrea színikritikus írja: “Fabók Mancsi a hozzá illő egészséges bátorsággal állt neki – első nőként – Vitéz Lászlót játszani, s nincs a vállalkozásában semmi hiba.”
Czéh Dániel szintén a KL Színház színeiben Patkó Bandi legendáját hozza el a fesztiválra, ami egy hamisítatlan kesztyűsbáb előadás, mondhatni vásári pimaszság, somogyi betyárokkal, boszorkányokkal, ördögökkel és mindenféle démonikus lókutyával.
Majd ismét Barna Zsombor következik. A Vitéz László Ángliában című előadás már azt vázolja föl, mi történik Vitéz László és Vas Juliska gyermekének megszületése után. Mi legyen a fiúcska neve? Juliska ragaszkodik hozzá, hogy Henriknek hívják, László viszont mindenképp Lászlónak keresztelné. Főhősünk elhatározza, hogy meglátogatja ángliai barátját, Punch urat, aki még a Lamancsi-csatornán is túl lakik, hátha ő tud segíteni dűlőre jutni.
A fesztivál zárásaként pajzán históriát láthat a közönség, az Azért a kis bolondságért magyar népi szerelmes történetek, szerelmi kiokosítók hol szomorú, hol víg gyűjtéseiből áll össze. Végigkíséri, hogyan lesz a szerelmi tűzkeresztségen éppen csak átesett leánykából, e téren sokat tapasztalt asszony. A virágnyelven elbeszélt, jó ízű népi humorral fűszerezett történet fő témája „Ádámságunk” és „Évaságunk”, az emberi élet különböző szakaszaiban. Alig-serdült és korosabb nézőknek egyaránt ajánlják az előadók, Fabók Mancsi és Keresztes Nagy Árpád.
A rendezvény ideje alatt színes kísérőprogramokkal azaz felhővadászattal, képregény rajzolással, bábos installációkkal, bábkészítő foglalkozással, játéktérrel, betyár hétpróbával, a Vitéz László bábjáték automatával, körhintával, céllövöldével, gólyalábasokkal, zsonglőrökkel, finomságokkal is várják a családokat.
