Borlai Gergő: láthatóbbá kell tenni a színvonalas magyar jazzt
A magyar jazz fokozott nemzetközi elismeréséhez a fiatal muzsikusoknak tehetségük kibontakoztatása mellett keményebben kell dolgozniuk például állandó és intenzív jelenlétük megalapozásával, virtuális országjárással a közösségi média csatornáin – vallja Borlai Gergő, akit a Magyar Jazz Szövetség októberben felkért a magyar jazz nagykövetének. A világhírű dobossal többek között arról beszélgettünk, hogy miként viszi előadóművészeink hírét a nagyvilágba. Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) interjúja.
Nagyapáink idején vidéken a fontos dolgokat kidobolták. Tudom, hogy ez egy kicsit furcsa analógia, de te dobosként azt a megbízatást kaptad, hogy vidd hírét a magyar jazznek, azaz dobolt ki a világnak. Hogyan teszel ennek eleget?
Nekem elég sok követőm (több mint 65 ezer) van ahhoz képest, hogy dobos vagyok és nem azt a generációt képviselem, amelyik a nap minden percét a közösségi médiának szenteli. Elsősorban ennek a követő tábornak tudom bemutatni a magyar jazzt. A megbízatást nagyon szép és izgalmas feladatnak, megtiszteltetésnek tartom, ugyanakkor örülök, hogy jobban feltérképezhetem a magyar jazzt, hiszen már 14 éve nem lakom itthon.
Ennek a megbízatásnak köszönhetően tulajdonképpen virtuálisan hazajössz?
Itthon vagyok jelenleg, bár Barcelonában vagyok otthon, ahogy említettem, 14 éve, ebből hét évet Los Angeles-ben, ahova a mai napig visszajárok. Idehaza most is sokat játszottam, és most éppen a Mátrában, a házamban dolgozom a következő lemezem zenéin. A megbízás következtében most egy kicsit jobban összpontosítok arra, hogy mi történik a magyar jazzéletben, többször belehallgatok a megszülető zenékbe és nagyon érdekelnek az újdonságok.
Végigjárod a klubokat?
Úgy találom, hogy most talán nem olyan intenzív a klubélet, mint amikor még fiatalabb voltam, például a kilencvenes vagy a kétezres évek elején, akkor lényegesen nyüzsgőbb volt a budapesti jazzklubok világa. Ugyanakkor a fiatal magyar muzsikusok ma is nagyszerűen zenélnek.
Mi a tapasztalatod, mennyire ismerik a világban a magyar jazzt?
Inkább az idősebb generáció ismeri a magyar jazzt, Szabó Gábort például mindenképpen, vagy Szakcsi Lakatos Bélát és Tony Lakatost, sok külföldi sztár dolgozott is velük. Németh Feri is kinn él New Yorkban már 20 éve. Úgy érzem, tettünk azért, hogy valamennyire ismerjék a magyarországi jazz-zenét a világban.
És a fiatalok? Az új generációnak kell inkább a támogatás?
A magyar jazz-zenészek szerintem nem élnek annyira intenzív közösségi média életet, ami ahhoz kellene, hogy bekerüljenek a mindennapok vérkeringésébe. Úgy gondolom, hogy sokkal dinamikusabban kellene jelen lenniük, hogy láthatóvá-hallhatóvá váljanak a köztudatban. A közösségi média megkönnyíti a virtuális országlátogatást. Az én követőim nagyobb része például nem magyar. Ezért is örülök ennek a megtisztelő megbízatásnak, mert így lehetőségem van megmutatni nekik, hogy milyen tehetséges művészeink élnek itthon.
Milyen színvonalat képviselnek a fiatal magyar jazzisták?
Én úgy érzem, őrült jól játszanak. Amikor én Magyarországon zenélek, hallom az előttünk, vagy utánunk fellépő zenekarokat, például Lakatos Soso Sándorékat vagy Egri Jancsiékat és Bolla Gáborékat, akik mind nagyon magas szinten játszanak. Abszolút nemzetközi színvonalúnak érzem azt a zenét, amit tőlük és más magyar zenészektől hallok és azt gondolom, tapasztalom, hogy ezt a közönség is szereti. Arról viszont nem vagyok meggyőződve, hogy ezek az előadóművészek megfelelő lehetőséget kapnak arra, hogy nemzetközi viszonylatban is megismerjék őket.
Mi kellene ehhez: több támogatás, több ambíció vagy egy jó menedzsment?
Mind a három. Jelen kell lenni, és azt nagyon intenzíven kell csinálni. Amerikában mindig mondják: a sikerhez 50% tehetség és 50% biznisz kell, azaz a karriert nagyon agilisan kell vinni előre. A nemzetközi vérkeringésbe kerülés érdekében igencsak nagy a verseny és a siker folyamatos munkát igényel, teljes életet kíván akkor is, hogyha az embernek van menedzsere, és akkor is, ha nincs.
Amikor lehetőségem van, mindig elmondom, mennyire fontos, hogy az ember magát promotálja. Tegyük félre a szerénységet, mert ez elengedhetetlenül szükséges a mai világban. Minél több embernek észre kell vennie, hogy te létezel és aktív zenész vagy. Ezt elérni nagyon komoly feladat és munka. Én is egyfolytában kommunikálok mindenkivel, hogy megmutassam: aktív vagyok, tehát számíthatnak rám és kalkulálhatnak velem.
Szerinted a fiatal magyar előadóművészek sokkal többet tehetnének magukért azzal, hogy láthatóbbá válnak a közönségük számára?
Igen, nemcsak zeneileg kell aktívnak lenni, hanem az önmenedzselés tekintetében is többet kell dolgozni, ha az ember nemzetközi sikereket akar elérni. Magyarország nagyon kicsi és a múltunk, a szocializmus öröksége miatt eleve irgalmatlan nagy hátrányból indulunk. Nekünk a tehetség mellett kétszer több erőre is szükségünk van ahhoz, hogy el tudjunk valamit érni a nemzetközi porondon, de ez nem lehetetlen.
Mikor játszol újból itthon?
Szerintem már csak jövőre. Ősszel sorozatban nagyon sok fellépésem volt itthon, három Aréna-koncert Presser Gáborral, egy godfater koncert a Budapest Parkban, a saját koncertem a MÜPA Bartók teremében, világsztárokkal, illetve a Kossuth díjas Ladányi Andreával, ami fantasztikusan sikerült. Ez utóbbi után egy nappal Németországban játszottam Nguyen Le zenekarával (aminek állandó tagja vagyok évek óta) egy Hendrix tribute koncertet. Jelenleg itthon dolgozom az új lemezemen, illetve folyamatosan vannak stúdió munkálatok (ez főleg dobfelvételeket jelent), aztán lassan visszamegyek Barcelonába, mert ott lesznek koncertjeim, illetve egy 2 hetes turné Olaszországban a Frank Gambale All Star Band-del. Ezzel be is telt az idei naptár. Jövőre, remélem, ismét lesz sok magyarországi fellépésem.
Borlai Gergő 3 éves korában kezdett el dobolni Joe Morello és Harvey Mason hatására. 6-tól 12 éves koráig a Postás Zeneiskolában Nesztor Iván tanítványa volt, majd Szanyi Jánostól vett órákat. 17 éves korában már Presser Gábor, Babos Gyula és Katona Klári zenekarainak tagja, Tátrai Tiborral 1995 óta zenél együtt és azóta is a magyar zenei élvonal tagja. Több, mint 500 lemezen vett eddig részt, mint dobos, zeneszerző vagy producer. Világszerte ad mesterkurzusokat és a nemzetközi zenei élet keresett session-zenésze.
Máté Péter, Artisjus, Gramofon és Arany Dobverő díjas előadóművész.
