A Fővárosi Törvényszék a közelmúltban meghozott ítéletében megsemmisítette az Esterházy- kincsek ügyében hozott korábbi közigazgatási határozatot és arra kötelezte az ügyben jelenleg illetékes minisztériumot, hogy bírálja el újra az Esterházy Privatstiftung igényét, amelyben az úgynevezett Fraknói-kincsek kiadását kérte a magyar államtól.
A bírósági döntésre azt követően került sor, hogy az Alkotmánybíróság nemrégiben alaptörvény-ellenesnek mondta ki a határozat alapjául szolgáló rendeletet. Az Esterházy Privatstiftung szerint várható volt a bíróság döntése és megerősítette: továbbra is arra törekszik, hogy a műtárgyak tulajdonjogi helyzete minél előbb rendeződjön.
A Fővárosi Törvényszék szeptember végén meghozott ítéletében – helyt adva az Esterházy Privatstiftung keresetének – megsemmisítette a magyar állam képviseletében alperesként eljárt Miniszterelnökséget vezető miniszter határozatát, amelyben elutasította a felperes Esterházy Privatstiftung Esterházy-kincsek kiadására vonatkozó kérelmét. A Törvényszék a jelenleg illetékes minisztert új határozat meghozatalára utasította.
Az ítélet azt követően született, hogy az Alkotmánybíróság 2023 júniusában kimondta: egyetlen bíróság előtt folyamatban lévő ügyben sem alkalmazható visszamenőleges hatállyal a 2013-as úgynevezett restitúciós rendelet 2019-es módosításának 2. paragrafusa, amely megfordította a bizonyítási terhet, a kérelmező terhére írva elő a tulajdonjog bizonyítását. A vitatott miniszteri határozat éppen erre a rendeletmódosításra alapult egy régóta folyamatban lévő ügyben.
Az alkotmánybírósági döntés indoklása szerint a rendeletmódosítás alkalmazása folyamatban lévő ügyekben egyértelműen alkotmány-ellenes volt, hiszen sértette a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.
„Az alkotmánybírósági döntést követően teljesen jogszerűtlenné vált a miniszter korábbi határozata, ezért erre az ítéletre számítottunk a Fővárosi Törvényszék részéről. Ugyanakkor ez csak egy szükséges lépés volt ahhoz, hogy elérjük a végső célunkat: az Esterházy-kincsek méltó bemutatását, kutathatóságuk biztosítását, amely jogi szempontból is támadhatatlan alapon nyugszik. Reméljük, hogy a lassan hét éve húzódó per végeredménye ez lesz”
– mondta el Czigány Balázs, az Esterházy Privatstiftung igazgató-helyettese.
Az Esterházy Privatstiftung 2016 decemberében nyújtotta be a műtárgyak kiadására vonatkozó igényét a kormány restitúciós rendeletére hivatkozva. Ezt megelőzően és a később elindult per során is többször kinyilvánította, hogy megállapodásra törekszik a magyar állammal, hiszen nem áll szándékában megkérdőjelezni az Esterházy-kincsek magyarországi kötődését, viszont szeretné elérni a műtárgyak nemzetközi kulturális jelentőségéhez méltó bemutatását, gondozását, kutathatóságuk feltételeinek biztosítását Magyarországon, egy budapesti közgyűjteményben.
Ehhez viszont, az Esterházy Privatstiftung álláspontja szerint, elengedhetetlen a műtárgyakra vonatkozó tulajdonjoga elismerése és a velük való hosszútávú megállapodás. Az összes korábbi elutasító határozat hatályon kívül helyezéséből és a többször megismételt eljárás kudarcaiból világosan látszik, hogy megállapodás nélkül belátható időn belül nem jut nyugvópontra az ügy.
