Faulhaber András és családja elrejtett, második világháborús tárgyaival bővült a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum. A tárgyak egy részének restaurálása és a családdal történtek felkutatása most veszi kezdetét – mondta Bácsmegi Gábor igazgató hétfőn sajtótájékoztatón.
A tárgyakra egy eleki ház 2019-es felújításakor bukkant Resetár András tulajdonos, a padlás padlója alá rejtett Waffen SS-es egyenruha tartozékok, egy 1942-ben kiadott Mein Kampf könyv, egy németül írt frontnapló, emellett fényképek, iskolai tanszerek, szótár- és dolgozatfüzetek, gyorsírás tankönyvek kerültek elő. Resetár András azonnal értesítette a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumot, amely most tudta megvásárolni tőle a tárgyakat.
Bácsmegi Gábor elmondta, hogy 1942-ben az SS (a német Nemzetiszocialista Német Munkáspárt védelmi szervezete, ennek katonai szárnya volt a Waffen SS) a magyarországi németek soraiban is toborzott katonákat több hullámban, ennek során jártak Békés vármegyében is. Adatok tanúskodnak arról, hogy Elekről 98-an, Almáskamarásról 97-en, Mezőberényből 58-an jelentkeztek a Waffen SS-be, akik közül nem mindenkit vettek fel.
Faulhaber Andrást azonban igen, 1942 áprilisában, és nem sokkal később az orosz frontra került. Egy évig vezetett német nyelven egy kicsi naptárban naplót, amelyen rögzítette, hány kilométert meneteltek naponta; szerepelnek benne településnevek, és nem egyszer a partizánvadászat szó is. Ez a múzeum számára legértékesebb műtárgy, ugyanis betekintést ad a front mindennapjaiba – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy lefordításába és a kutatásba felkérték Számvéber Norbert alezredest, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóját.
Bácsmegi Gábor elmondta, hogy a tárgyakat elrejtés előtt újságpapírba csomagolták, az ezeken szereplő dátum alapján azt feltételezi, hogy a család még 1944-ben, az oroszok bejövetele előtt elhagyta a házat. De nem lehet tudni, mi lett velük, ahogyan azt sem, Faulhaber András hazatért-e a frontról, most kezdik el ennek felkutatását.
Mivel akit az SS besorozott, elveszítette magyar állampolgárságát, így a helyzetet nehezíti, hogy német levéltárakban kell kutatni – tette hozzá.
Elmondta, számára némileg érthetetlen, hogy néhány tárgyat, így például a tankönyveket, a fotókat vagy egy babacipőt miért rejtette el a család.
A relikviák között vannak sosem használt, tökéletes állapotban megmaradt pótgombok és felvarrók, egy pót sapkadísz, valamint két Reinhard Heydrich-karszalag. Mint a múzeumigazgató elmondta, Reinhard Heydrich SS-katona, a Gestapo egyik vezetője volt; a brit titkosszolgálat által szervezett támadásban vesztette életét; halála után ezt a karszalagot csak néhány egység hordhatta.
Találtak kiváló állapotú úgynevezett sportfelvarrót is, amelyet testedzések alatt, a trikókon használtak. Úgy vélik, Faulhaber András személy szerint rokonszenvezett a náci eszmékkel, erre utal a Mein Kampf mellett az is, hogy találtak néhány hasonló ideológiájú könyvet a rejtekhelyen, illetve egy, a családnak küldött levelet, amely náci köszöntéssel zárul.
Bácsmegi Gábor úgy fogalmazott, véleménye szerint a múzeumnak feladata az élet „nem napos oldalainak” a bemutatása is, a tárgyak egy részét egy jövő évre tervezett második világháborús kiállításon szeretnék bemutatni, amely A mi háborúnk munkacímet viseli, és kifejezetten a Békés vármegyei történésekre fókuszál majd. Emellett szeretnék cikkben, vagy egy kisebb könyvben feldolgozni a relikviák történetét és a körülményeket.
