6
Éppen a hazafelé tartó vonatút előtt kapott epilepsziás rohamot a diák. Titkolt betegsége volt, nem közölte az osztályfőnökével. A két kolléga hamar ráismert a tünetekre, szakmai hozzáértés hiányában is szakszerűen ellátta, az egyikük a kórházban maradt vele a szülők érkezéséig, a másik hazavitte a diákcsoportot. Azért kísérjük mindig ketten az osztályokat, hogy ilyen helyzetekben mozdulni tudjon az egyikünk.
Kevés osztálykirándulásom volt, még kevesebbről hallottam, ahol ne lett volna azonnal megoldandó egészségügyi probléma, ne lett volna elhagyott pénztárca, a szállásterületről meglógó diák, dugipia-fogyasztás, füvezés, cigizés, összeveszés vagy éppen vérre menő verekedés. Ilyenkor a tanár a hatóság: a rendőr, a mentő és a tűzoltó. Egyikhez sem vagyok elég felkészült. Ilyenkor a tanár a bíróság és a smasszer. Háromszor huszonnégy órában dolgozom kísérő kollégámmal, hiszen éjszaka is résen kell lenni, azonnal lépni kell, ha szükséges. És általában szükséges.
Majd a hetvenkét óra letelte után rögtön megyünk vissza tanítani, így heti munkaidőnk összesen kilencvenhat óra lesz. Ugyanez vonatkozik a táborokra és a túrákra is. Nem beszélve arról, hogy hetekig, néha hónapokig szervezzük ezeket az eseményeket.
Szóval nekem egy osztálykirándulás, egy túra legtöbbször gyomorideg. Hetvenkét óra felelősség mellett a szervezéssel együtt egy évre való stressz. Aztán a tábortűznél mindig elhiszem, hogy nem lesz semmi baj.
Aztán mégis.
7
A Horthy-rendszert vettük a hetedikesekkel, de engem ebből sosem a történelem érdekel, hanem a gyerek. Mire hogyan reagál? Mit kérdez? Mi érinti meg belőle az ismereteken kívül?
A hetedikesek abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy csoportmunkában és tömbösítve tanulják többek között a történelmet is. A négyfős munka során felmerülnek olyan kérdések, amelyekre senki sem tud válaszolni. Na, olyankor jövök én, és megpróbálom helyre tenni a dolgokat. Van rá heti hat órám három héten keresztül.
Most is ezek voltak az óra fénypontjai: a kérdések. A feladat az volt, hogy emeljék ki a Horthy-korszak pozitívumait és negatívumait, mert a megértés mellett az is fontos, hogy a diák kialakítsa az ismeretekhez, történelmi eseményekhez az érzelmi viszonyát.
Tanár úr, az most jó vagy rossz, ha szűk a választójog? Miért van szükség többpártrendszerre? A nyílt szavazás negatívum vagy pozitívum? Miért kell mindenképpen ellenzék?
Sokkal lényegesebb kérdések, mint maga a tananyag. Horthy csak kötelező, gyorsan háttérbe szoruló statisztája lesz az életnek, én meg maradok továbbra is magyar-demokrácia vagy pontosabban magyar demokrácia szakos tanár.
(Az itt olvasható történetek célja, hogy bemutassa: a tanári munka nem csak a tanításból, a tananyag feldolgozásából áll. Hetente 2-3 történetet osztok meg itt a közösségi oldalon. A jelzett hashtageken lehet követni a történeteket. Ezek talán segítenek belelátni a nem pedagógus olvasóknak, hogy mennyire sokrétű és mennyire mérhetetlen, számokban meg nem ragadható a munkánk. A teljesítményünk néha nem látványos. A siker legtöbbször nem a versenyeken realizálódik, hanem a háttérben.)
