Ez is elérkezett: az acb Galériának 15 éves kemény munkájába, került, hogy most eljutottak a világ legfontosabb vásárára. A június közepén kezdődő híres Art Baselen galéria Ladik Katalin korai műveinek kiállításával lesz jelen az Art Basel Features szekciójában, a Boszniában született, de New Yorkban élő Selma Selman pedig az ArtBasel Unlimitednél.
Az ArtBasel Features D 12 standján a Test mint hang, kép mint hangzás címmel jelenik majd meg Ladik Katalin alkotói gyakorlata.
Ladik Katalin (1942, Újvidék, Szerbia) a jugoszláv és magyar neoavantgárd művészetben egyaránt aktív radikális női performanszművészként vált ismertté. Mediálisan változatos, összetett művészeti munkássága a régió legnagyobb közelmúltbeli újrafelfedezésései közé tartozik. Vizuális- és hangköltészete, performanszai a test és a nyelv, a hang és a vizualitás intermediális újraértelmezésén alapulnak. Feminista szemléletmódja nemcsak Jugoszláviában, hanem Magyarországon is radikálisan új pozícióval gazdagította az avantgárd diskurzust, amely számos performanszában és a neoavantgárd művészet nem hivatalos nemzetközi hálózatában való részvételén keresztül is kifejezésre jutott.
Az acb Galéria válogatása a műfaji kölcsönhatásokra összpontosít, hangsúlyt fektetve a korai kollázsokra, partitúrákra és fotó performanszokra, amelyek kiemelik a hang és a hangzás relevanciáját a késő 1960-as évektől az 1970-es éveken keresztül. Ladik gyakorlatában minden médium a hangból indul ki majd vissza is tér ahhoz. A kollázsok kottaként, a vizuális költemények hangzó betűként vagy szövegként fogalmazódnak meg, míg a performanszok során a művész teste a hang által válik az önkifejezés elsődleges csatornájává. Kották és vizuális költészeti elemek, valamint női divat magazinokból kivágott szabásminta részletek már a hetvenes évek közepén megjelentek kollázsaiban. Performanszaiban a művész saját testét, a különböző társadalmi elvárások és szépségideálok artikulálásának, valamint a művész mint nő helyzetére való rávilágítás eszközeként használja, egy erősen patriarchális rendszerben, és ezáltal a női test mint biológiai, társadalmi entitás (és nemzeti tulajdon) nagyfokú átpolitizáltságának.
Ladik Katalin átfogó kiállítása látható Münchenben is, a Haus der Kunst München termeiben: az „Ooooooooo-pus” Ladik Katalin munkáinak első jelentős bemutatása Németországban – a kiállítás 2023 márciusában nyílt Münchenben és egészen szeptemberig megnézhető.
„Mivel a költészetben vagyunk a legsebezhetőbbek, szívünket és testünk minden rostját bele kell tennünk.” – Ladik Katalin
És teljesen friss hír, hogy Ladik Katalin június 7-én 17 órakor Stockholmban lépett fel a Lustholmen Fesztiválon (találkozási pont: Foyer, Moderna Museet, Stockholm). A „Kövess engem a mitológiába” című hangelőadásának különleges változatát állította elő, ami kedvcsináló lesz a Moderna Museetban 2024-ben.
Ismeretlen motorok – Selma Selman az ArtBasel Unlimitedben ezzel a címmel változtatja művészetté a gépeket. A feltörekvő csillagok között a bosnyák származású Selma ezúttal szavakkal, fémhulladékkal és kitermelt arannyal írja felül az identitáspolitikát. Konkrétabban: az Anyatáblák címet viselő előadásain családtagok segítségével bontanak szét számítógépeket, hogy hozzájussanak az aranyat tartalmazó központi feldolgozóegységeikhez (CPU).
Ez tudomány és alkímia egyenlő részekben. A földelt processzorok porát kis ólomlapokra helyezik, amiket kalapálva összenyomnak, majd ezekből a „borítékokból” egy kerámiakemencében az ólom és oxidok közül kinyerik az ún. aranygyöngyöt. Selma Selman célja, hogy a felhalmozott gyöngyökből egy falba vert aranyszög szobrot készítsen.
A acb Galéria által képviselt, Boszniában született, de 2018 óta Amerikában élő Selma Selman tavaly a bécsi nemzetközi művészeti vásáron együtt kapta meg a legjobb standnak járó fődíjat.
Selma már többször kiállított Budapesten, utoljára 2020-ban a COVID idején az első, független Flash Show részeként, amikor a járvány miatt a szervezők nem akarták online térbe költöztetni a rendezvényt, így belvárosi kirakatokba költöztették a kiállított műveket. A New Yorkban élő, boszniai cigány származású Selma porszívóromboló akcióját például a Vörösmarty téri Gerbeaud Kávéház kirakatüvege mögött lehetett megnézni. Ezt a performanszát egyébként két évvel korábban, élő közönség előtt mutatta be az acb Galéria éppen most újra kiállítóterében.
