Új dallal jelentkezett a budapesti Salvus zenekar. A csapat jelenleg az ötödik nagylemezét készíti, amelyről most egy újabb ízelítőt mutatnak be. A dal különlegessége, hogy a zenekar ezúttal nem Zoli szövegét, hanem Radnóti Miklós egyik kiemelkedő költeményét zenésítette meg.
Salvus – Töredék (Official Music Video):
„Töredék című versének általunk megálmodott zenei környezetbe ültetésével tisztelgünk a költő előtt születésnapja alkalmából. A dalban igyekeztünk visszaadni mindazt a kiábrándultságot, tehetetlenséget, dühöt és fájdalmat, amely a tragikus sorsú költőnk kezét vezette a magyar irodalom egyik legjelentősebb, kordokumentummá nemesedett versének megírásakor.
Ezen felül azért is esett a választás erre a műre, mert megrendítő sorai sajnos szemmel láthatóan mind a mai napig érvényes mondanivalót hordoznak, és egy pillanat alatt húsbavágó valósággá tudnak válni bárki számára.
A hangzás ismét Vári Gábor érdeme, a dalhoz készült animációs vizuált pedig Jósa Tamás cimboránk követte el, aki néhány sort vokálozik is a dal refrénjében.”
Az egyelőre még cím nélküli nagylemez várhatóan 2023 őszén fog megjelenni a H-music Hungary gondozásában és a tervek szerint több dal már nem fog addig kijönni a műhelyből, illetve koncertezni se nagyon fog már addig a zenekar, így aki még kíváncsi rájuk élőben, az május 6-án, szombaton, Szegeden, a Városi Rock klubban találkozhat velük a békéscsabai Colmena társaságában.
TÖREDÉK
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, –
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.
Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, –
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra –
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, –
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1944
