Talán a világ végén járunk, talán csak a Zala megyei Gombosszegen, de biztosan valahol nagyon messze a hétköznapok megszokott zajától és ritmusától. Március 30-től látható a Saját erdő, az a közel hetven perces filmes meditáció, amelyben Nádas beszél az élet fontos, ha nem a legfontosabb jelenségeiről: az ember természetéről és az ebből fakadó elkerülhetetlen ökológiai katasztrófáról, halálról, szerelemről, kultúráról és arról, hogy mi végre is az irodalom.
Bár az alkotók azt írják a filmről, hogy egy rendhagyó portré Nádas Péterrel, mégsem úgy portré, ahogy például a pár évvel korábbi Természetes ellenfény. Nem dokumentumfilm és nem is természetfilm. Persze, mindegyikből tartalmaz elemeket, de ahogy az alcím is írja: beszélgetések. Olyan csonkított beszélgetések, amelyekben a kérdést nem halljuk, csak Nádas gondolatait, akit többször is a gombosszegi tájban látunk sétálni, mindig csak hátulról, akár egy antik bölcs, aki séta közben tanít.
A beszélgetésekből szerkesztett monológ közben Nádas gombosszegi birtokáról látunk felvételeket, hol egészen messziről, térképként terül elénk a táj, hol pedig a legelemibb részekig hatol a kamera és teljes közelből látjuk a dolgozó hangyákat vagy a reszkető nyúl pupilláját. A képek nem illusztrálják Nádas gondolatmenetét, hanem természetfilm-szerűen mutatják be a környezetet és megszabják a film meditatív ritmusát. Este és reggel, sötét és világos váltakozik, élőlények mozognak, dolgoznak, mozgatja őket a puszta ösztön.
A film szekvenciákból áll, minden tételben egy-egy témakörről fejti ki az író saját véleményét. Az alkotók 2022 júniusában egy hetet töltöttek Nádassal Gombosszegen. Egy időben zajlott a beszélgetés hangfelvétele és a környezetet feldolgozó képek forgatása. Nádas beszélgetőtársai Kalmár Melinda történész és Simonyi Balázs filmkészítő és ultramaratonista. A kérdezők személye is garantálta, hogy nem egy hagyományos életút-interjú készül, nem Nádas írói pályája került a középpontba, hanem a nádasi gondolat-univerzumba léphetünk be.
Hallgatjuk ezt a fegyelmezett és bölcs hangot, akinek minden mondata szembe megy a kapitalizmus logikájával, a versennyel és a birtoklással, és szinte tapintjuk és szagoljuk a tájat, amely időtlennek tűnik, egyetlen ritmusa az állandó körforgás, és egyre jobban magával ragad a film mély meditatív üteme. A film sajátos tempóját a természeti jelenségek irányítják és erre felel Laurie Anderson, New York-i avantgárd művész zenéje.
A gombosszegi tájra közelítő első képkockák közben Nádas egy anekdotát mesél el egy falubéli asszonyról, aki sosem adta el az összes tojását, hogy mindig legyen a háznál friss tojás, hiszen sosem lehet tudni, mikor hal meg a férje, akinek majd tort kell rendeznie. Végül az asszony ment el előbb, hátrahagyva a friss tojásokat. A filmben aztán többször is visszatér a halál, a súlyos depresszió és az öngyilkosság témája. Az elmúlás témakörét csodás líraisággal járja körül az író, miközben a filmvásznon a folyamatosan megújuló és örökké mozgásban lévő természet képei lüktetnek.
A film legszorongatóbb kérdése, hogy miként látja az emberiség jövőjét a nyolcvan éves Nádas, és milyen túlélési lehetőségeink vannak. A cím és a zárókép adja meg igazán a nádasi választ, az egyetlen lehetséges létmód az élővilágban benne-lét, a saját erdeinkben kell létezni, nem azokkal párhuzamosan vagy azokat kizsákmányolva. A képkockákon felismerhetjük a készülő, 2022-es Könyvheti beszédet, amelyben a földigiliszták veszélyes életéről beszélt Nádas. Nem véletlen az utalás, a film gondolatmenete szervesen kapcsolódik ehhez az íráshoz is. A beszédből is, korábbi interjúkból és ebből a filmből is nyilvánvalóvá válik, az író teljes összhangban él saját környezetével, alázattal gondozza azt. Ugyanakkor mégsem az irodalomból jól ismert remete író képe jelenik meg előttünk, aki izolálja magát az emberektől, Nádas minden gondolatmenetében ott van az ember, a másik, a testvér csodálata és szeretete.
Láthattunk, olvashattunk már Nádassal sok interjút, betekinthettünk már dolgozószobájába is, de Kárpáti György Mór rendező és Orsós László Jakab koncepcióért felelős koproducer filmje más: mély megmerítkezés Nádas erdejében.
