Elégedetlenek a pedagógusok a minősítési rendszerrel, a tanfelügyelettel és a pedagógusok jelenlegi értékelési rendszerével – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke az érdekképviselet csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatták a Forrás Társadalomkutató Intézettel közösen készített online felmérés eredményeit.
Elmondta: a kutatást a pedagógusok értékelési rendszeréről, bérezéséről, valamint az ezeket érintő kormányzati tervekről végezték. Elsősorban azokról a témákról kérdezték a pedagógusok véleményét, amelyek vitát gerjesztettek.
Totyik Tamás szerint a jelenlegi rendszert „rendkívüli módon elutasítják” a pedagógusok, ebben egységes a kollégák véleménye, nem tapasztaltak eltéréseket a települések, az intézménytípusok vagy a különböző korosztályok képviselői között. Közölte: a megkérdezettek az ötpontos skálán átlagosan 1,7 pontra értékelték a jelenlegi minősítési, tanfelügyeleti és értékelési rendszert.
Beszámolt arról is, hogy az Oktatási Hivatal adatai szerint több mint 12 ezer pedagógus „nem óhajtott” pedagógus I-ből pedagógus II fokozatba lépni. A minősítéshez szükséges portfólió elkészítése 80-100 órát vesz igénybe, a fizetésben viszont nettó 10-12 ezer forint többletet jelent, vagyis a befektetett munka és az ellentételezés nincs arányban.
Totyik Tamás emlékeztetett arra, hogy sajtóhírek szerint a Belügyminisztérium megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát és új jogállást vezetne be számukra, az úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. A kérdőív tanúsága szerint ez a javaslat egyáltalán nem népszerű, mindössze 1,3 pontra értékelték a tanárok – jelezte.
A bérrendszer átalakításéval kapcsolatban kiderült – folytatta az alelnök -, hogy az intézményvezetők által adható (központi szempontrendszer alapján meghatározott) minőségi bérpótlék kérdésében megosztott a pedagógustársadalom. A kilátásba helyezett pénzbeli retorziót, illetve a büntető-jutalmazó értékelést a pedagógusok elutasítják. Ehelyett az objektíven megítélhetően elvégzett munkájukat szeretnék elismertetni – mondta.
Azzal ugyanakkor a többség egyetért, hogy a fizetésben a kor, végzettség és gyakorlat alapján meghatározott alapbér mellett külön kategóriaként jelenjenek meg a pótlékok, továbbá legyen egy eseti feladatok (például szalagavató, farsang szervezése) ellátásáért járó bérelem, valamint elvárják, hogy a túlmunkáért járó juttatásokat is minden esetben fizesse ki a munkáltató.
A PSZ alelnöke azt mondta: a pedagógusokat szakmai szempontok alapján kellene segíteni a problémák megoldásában. Bürokratikus szemlélet helyett segítő, ösztönző fejlesztésre van szükségük – hangsúlyozta.
Galgóczi Eszter, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója a sajtótájékoztatón elmondta, a pedagógusok a fejlesztő értékelést tartják a legjobbnak. A nevelők azt szeretnék, ha a munkájuk értékelésekor azok véleménye jelenne meg hangsúlyosan, akik a legpontosabban látnak rá a tevékenységükre.
Elsősorban a saját véleményük, majd az intézményen belüli vezetők véleménye fontos a számukra, míg a szülők, diákok véleményét kevésbé tartják lényegesnek, a külső szakértők bevonását pedig szinte egyáltalán nem támogatják.
Az értékelés tartalmi elemeit illetően közölte: a többség szerint azokat a szempontokat kell figyelembe venni, amelyek a pedagógus szakmai kompetenciáján múlnak és objektíven megítélhetők. A pedagógusok nem támogatják, hogy az értékelésben számítson például az öltözködésük, a közösségi médiában megosztott tartalom vagy a dákjaik igazolatlan hiányzásainak száma – magyarázta.
Galgóczi Eszter tájékoztatása szerint az online kérdőíveket 4110-en töltötték ki február 26. és március 16. között, a kutatás így reprezentatívnak számít.
