Egy pánikroham külső szemmel nézve szimplán ijesztő lehet, de van, aki “indokolatlan hisztiként” tekint rá. Holott aki átéli, annak igazi halálfélelme van, eluralkodik rajta a mindent elborító rettegés, ami bárhol és bármikor lecsaphat.
Élet a pánik fogságában
A pánikbetegség a szorongásos típusú betegségek közé tartozik. Jellemzője, hogy a betegekre váratlan, intenzív rohamok törnek rá. Ilyenkor úgy érzik, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj, hogy elveszítik a kontrollt, miközben számos testi tünetet is produkálnak.
Nem szabad félvállról venni, hiszen megfelelő kezelés híján akár teljesen ellehetetleníti a normális életvitelt. A Swan Lake Központban pánikbetegség kezelésével is foglalkoznak, ha segítségre szorulunk, ajánlott részt venni a terápián.
A 4-6 hetes kezelés ideje alatt a páciensek megtanulják, hogyan nézzenek szembe a félelmeikkel, így a rohamok intenzitása és gyakorisága csökken, végül teljesen meg is szűnnek. Mindemellett elsajátítanak olyan módszereket, melyek segítségével a korábban kezelhetetlennek hitt helyzetekkel is sikeresen meg tudnak birkózni.
Mi történik egy pánikroham során?
A rohamok általában váratlanul, a semmiből törnek elő. A betegnek hirtelen halálfélelme lesz, menekülni akar, úgy érzi, elveszíti a kapcsolatot a saját testével és a külvilággal, nem tudja uralni a gondolatait.
Ez már önmagában is rémisztő, de pluszban még rájönnek az olyan fizikai tünetek, mint:
- Izzadás
- Felgyorsult szívverés
- Hányinger
- Émelygés, szédülés
- Gyomorgörcs
- Mellkasi fájdalom
- Reszketés
- Kipiruló bőr
- Zsibbadás
- Ájulásérzés
Ezek a panaszok még tovább fokozzák a beteg rettegését, aki hajlamos azt hinni, hogy például szívrohama van, emiatt csak még inkább bepánikol. A roham általában 10-30 percen keresztül tart, majd ahogyan jött, úgy el is múlik.
Egy-egy pánikroham után viszont a beteg már attól is félni kezd, hogy vajon mikor és hol tör rá majd a következő. Emiatt előfordulhat, hogy elkezd kerülni bizonyos helyeket, helyzeteket. Ez odáig fajulhat, hogy már az otthonát sem meri elhagyni, mert nem akarja, hogy például az utcán vagy egy boltban, mások szeme láttára érje a következő roham.
Ez már az a szint, ami ellehetetleníti a normál életvitelt, tehát mindenképp kezelni kell. De a legjobb, ha nem is várjuk meg, amíg ennyire súlyos lesz a helyzet.
Mi a különbség a pánikbetegség és a fóbia között?
Míg a pánikrohamok helytől és eseménytől függetlenül, váratlanul törnek elő, addig a fóbiások csak bizonyos, félelmet keltő helyzetekben éreznek intenzív félelmet. Ha például valaki klausztrofóbiás, akkor egy szűk helyen, mondjuk egy liftben tapasztalhat hasonló tüneteket, mint egy pánikroham, ha azonban kiszáll a liftből, ezek hamar el is múlnak.
Ugyanígy aki arachnofóbiában szenved, az betegesen retteg a pókoktól. Ha egy pók fizikailag a közelébe kerül, (vagy akár csak videón, képen lát egyet), egyből pánik-üzemmódba kapcsol, és eluralkodik rajta a félelem, de ha megszűnik az állat jelenléte, akkor egyből megnyugszik.
