A Berlinale néhány éve alakított új szekciójában, a különleges művészi víziójú filmeknek szentelt Encounters programban mutatták be a Műanyag égbolt című magyar filmet, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta alkotását. Az Encounters (azaz ‘találkozások’) versenyprogramjában független filmkészítők alkotásai kapnak helyet, amelyek vizuálisan és formailag is bátrak és újítók, és szokatlan nézőpontból mutatnak meg egy-egy témát.
A Műanyag égbolt nem véletlen került ebbe a válogatásba. Már az első képkockája lélegzetelállító, és ezt további lenyűgöző szépségű vizuális megoldások követik. A film rotoszkóp technikával készült: a leforgatott jelenetek alapján animátorok rajzolták át kockáról kockára a film szereplőit.
Az eljárás során gyönyörű animáció született, amely megőrizte az eredeti jeleneteket eljátszó színészek mimikáját, gesztusait, vonásait, és varázslatos, rajzolt környezetbe helyezte őket. Szinte hihetetlen, hogy egy rendkívül alacsony költségvetésű film ilyen szép lehet, de Bánóczki és Szabó több mint hét éven át tartó munkájának valóban bámulatos lett az eredménye.
2123-ban járunk. A földről minden szerves élet eltűnt, egyedül az emberiség egyes csoportjai maradtak fenn egy-egy búra alatt. Budapesten, ahol az emberek esténként egy hologramerdő fái között gyönyörködnek a naplementében, mindenki tudja: a test a legfontosabb kincs, és ötvenéves korában mindenkinek fel kell áldoznia magát embertársaiért. A szívbe beültetett mag kicsírázik, az emberi test lassan fává alakul át, és a fa leveleiből készül az egyetlen elérhető táplálék.
Ebben a nyomasztó disztópiában él a rendszert elfogadó, az embereket a veszteségekre felkészítő pszichiáter, Stefan (Keresztes Tamás) és felesége, Nóra (Szamosi Zsófia). A házaspár életében nemrég rettenetes tragédia következett be. Stefan láthatóan képes volt továbblépni, de Nóra nem tudja feldolgozni a történteket, ezért végzetes döntést hoz: idő előtt, 32 évesen vállalja az önkéntes beültetést. Férje modern Orfeuszként kétségbeesetten harcol, hogy visszakapja szerelmét: minden szabályt megszeg, és végül egész világokat mozgat meg, hogy megmentse Nórát.
A romantikus sci-fi, amely a görög mitológia legmeghatóbb történeteit idézi fel, és fontos morális és filozófiai kérdéseket feszeget, magával ragadta a Berlinale közönségét. A rangos filmes szaklap, a The Hollywood Reporter „rejtett drágakőnek” nevezte, a Cineuropa pedig „részletgazdag, vizuálisan káprázatos” remekműnek. Az örök szerelem időtlen története, a Műanyag égbolt március végén kerül a magyar mozikba.
