Tavaly szeptemberben több híradás is foglalkozott azzal, hogy egy mesterséges intelligencia (MI) segítségével készített fotó nyerte meg a Colorado állam éves vásárán kiosztott díjat. A dolognak vegyes fogadtatása volt, és számos kérdést vetett fel. Amellett, hogy a kép egyébként döbbenetes alkotás – talán éppen ezért ijesztő is -, jogosan veti fel a kérdést, hogy az MI által készített alkotások egyenrangúnak tekinthetőek-e az ember által készítettekkel, és persze azt is, hogy milyen jövő elé néz a művészet ebből a szempontból. És persze, szerzői jogi kérdések is felmerülnek.
A művész neve Jason Allen, a kép címe pedig: „Théâtre D’opéra Spatial”. A képet MI segítségével generálta. Ennél az alkotásnál még meglepőbb képeket találtam a magát elektronauta, tech lover, blogger-vloggerként aposztrofáló Horváth András egyik Youtube videójában, ahol ő egy Jasper elnevezésű mesterséges intelligencia használatával generált különböző képeket.
Tévedés ne essék tehát, a képek ember és a mesterséges intelligencia együttműködéséből jönnek létre, de azért ne legyünk igazságtalanok sem, a végeredmény nagyobb részben a mesterséges intelligencián múlik. Ijesztő az idő rövidsége is, húsz másodperc alatt hozhatóak létre festményeknek is beillő képek, és ehhez az ember teendője annyi, hogy megfelelő kulcsszavakat ír be az MI számára, és utána még válogathat is a szavak mentén készülő alkotások között. Megadhatunk festői stílust is a program számára, például szeretnénk egy portrét a szívünkhöz közel álló festőművész stílusában viszontlátni.
Ijesztő, ha belegondolunk, hogy napjainkban milyen szinten fejlődik a technika, akár nagyon rövid idő alatt tudhat ennél még többet is a program. Veszélyben van-e a művészek munkája? Az is festőművésszé válhat, akinek még egy egyszerű forma lerajzolása is komoly gondot okoz? Hiszen láthattuk a díjat nem az MI, hanem a megfelelő kulcsszavakat vagy utasításokat megadó művész nyerte el.
Ha a más művészeti ágakban alkotók is megnézik Horváth András videóját, ők is gondolhatják úgy, hogy van félnivalójuk. Az említett program ugyanis vers írására is képes. Mi a teendő? Féljünk, együttműködjünk vagy használjuk, de ésszel, és csak bizonyos korlátok között?
A kiindulópont szerintem az a kérdés, hogy művészetnek minősíthető-e ez a fajta alkotási mód. Nehéz lenne azt mondani, hogy nem, hiszen Horváth András videójából is kiderül, hogy a világ jelenségeit leképező, emberi érzelmeket közvetítő, önálló művészeti értékkel bíró alkotások születnek a MI által.
Az általam említett esetekben művész és program együttműködéséről van szó, az ember használja a mesterséges intelligenciát, ő adja az utasításokat, hogy a program milyen témában, jelleggel alkosson. Maga a megvalósítás azonban a program műve, és ha megnézzük az alkotásokat, nem tudjuk azt mondani, hogy egy lelketlen program véletlenszerűen összedobált alkotóelemeiből jött létre. Ezeknek a képeknek hangulatuk, mondanivalójuk van, akárcsak a pusztán az ember által készített alkotásoknak.
A téma után kutatva került kezembe Kiss Zoltán Károly és Kiss Bernadett könyve, amely A vizuális művészetek és a jog címet viseli. Ebben a szerzők azt mondják, hogy jelenleg négy típusba sorolhatóak a MI használatával készülő művek, idézem őket:
” – az emberek által, MI segítségével, közreműködésével alkotott művek, ha például a szerző mesterséges intelligencia eszközt vagy technológiát használ, és az AI szerepe csak az alkotó folyamat támogatása, míg az emberi alkotó szabad és kreatív döntéseket hoz és élvezi a kreativitás szabadságát
– az MI által önállóan alkotott művek, de emberek általi szelektálással. Ilyen műveket gyakran hoznak létre a zeneiparban, ahol a gép hozza létre, „szerzi” a zenéket, de emberek döntik el, hogy azok közül melyik érinti meg a közönséget és melyik lesz a következő sláger. Itt az emberi alkotónak csak passzív szerep jut, de megvan a lehetősége, hogy kreatív szempontból meghatározza azt, hogy melyik művet adják ki.
– az MI által brute force computing használatával létrehozott művek, vagyis azok, ahol a mesterséges intelligencia szisztematikusan ellenőriz minden lehetséges kombinációt addig, amíg meg nem találja az egyetlen helyeset, nem igényel emberi beavatkozást és általában nem adja meg a szerzőnek a kreatív döntések vagy választások szabadságát.
– azok a mesterséges intelligencia által alkotott művek, amikor az alkotásokat teljes egészében az MI hozza létre és válogatja ki. Itt az emberi beavatkozás csak a gomb megnyomására vagy a program elindítására korlátozódik, amelyet követően a gép magától, önállóan hozza létre a művet és a gép szűri ki végül azt az egyetlen kreációt a több hasonló közül, ami a legjobban megfelel az előzetesen beállított feltételeknek.”
A jelen szabályozás értelmében a szerzői jog csak azokra az alkotásokra vonatkozik, ahol az emberi közreműködés igazolható, az ember dönt a végleges verzióról, utasítást ad a programnak, hogy mi alapján készítse el a művet. A Théâtre D’opéra Spatial című kép alkotóját egyébként versenytársai az MI használata miatt csalással vádolták meg, melyet ő határozottan visszautasított.
További kérdés nyilván az, hogy vajon a fejünkre nő-e az MI, hiszen nem egy elképzelés szól saját öntudatra ébredéséről és arról, hogy átveszi felettünk, helyettünk az irányítást. Egyelőre úgy tűnik, hogy megalkotói a művészetek terén inkább együttműködésre törekszenek, a mind tökéletesebb alkotások létrehozása érdekében.
Nem tudom, érdemes-e belemenni abba a vitába, hogy melyik az értékesebb, az MI közreműködésével előállított művészeti alkotás vagy az, amelyet az első részlettől az utolsóig az ember alkot meg. Ma még biztosan erősebbnek érezzük az emberi kéz, elme, képzelőerő által létrehozott műveket. De az MI-t is emberek hozzák létre, a használónak pedig megfelelően gazdag fantáziával kell rendelkeznie ahhoz, hogy a megfelelő utasításokat adhassa a programnak. Igaz, a végeredmény így már nem az ő fejéből pattan ki, csupán kiválasztja az így elkészült variációk közül az elképzeléseinek legmegfelelőbbet.
A jövő biztosan sok változást fog hozni ezen a területen is, legyen szó akár a képgeneráló, akár zenei műveket elkészítő programokról. Bizonyos, hogy emiatt a művészet is át fog értékelődni, és újra kell alkotnunk a művészet, művész fogalmaink meghatározását is. Addig is kíváncsisággal vegyes döbbenettel vagy akár teljes elutasítással is szemlélhetjük az MI közreműködésével létrehozott alkotásokat, ízlésünk szerint.
