+ Életmód

Hogyan lesz gazdasági épületből kultúrpalota?

gazdasági

Egykori gazdasági épületek kulturális térként történő újjászületéséről tart konferenciát Pajták, csűrök új élete címmel.

Keresés a weben

Egykori gazdasági épületek kulturális térként történő újjászületéséről tart konferenciát Pajták, csűrök új élete címmel a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola január 17-én Kápolnásnyéken, a Liszt Művészházban.

Mint a szervezet csütörtöki közleményében felidézik, egy erdélyi és egy németországi szervezettel együttműködve nyertek pályázatot a Kreatív Európa program keretében Csűrök és pajták: a lakás és a kultúra minőségi terei című projektjükhöz, amellyel a minőségi épített környezet kialakításához szeretnének hozzájárulni Európa vidéki térségeiben csűr- és pajtaátalakítások innovatív és zöld megoldásainak tervezésével és népszerűsítésével.

A projekt folyamán az átalakítások építészmérnökök és képzőművészek közös munkájának eredményeként valósulhatnak meg – írják, kiemelve, hogy a projektnek Közép- és Kelet-Európában különös jelentősége van, mivel többmillió családi gazdaságban még mindig állnak ilyen épületek, a hagyományos mezőgazdaság megszűnésével azonban a csűrök fokozatosan elvesztik eredeti funkciójukat.

A konferencia célja, hogy ezt a rendkívül fontos témát továbbgondolja, kibontsa, és felvázolja a jövőbeni lehetőségeket. Ennek megfelelően a konferencia helyszínének kiválasztása sem volt véletlenszerű, mivel a Liszt Művészház egy istálló kulturális térként történő újjászületésének csodálatos példája – mutatnak rá a közleményben.

A konferencián új életre kelt pajtákról, csűrökről, a XXI. század közösségi tereiről tart előadást Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója, a Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke, Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója, Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatója, Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, Kmellár Viktória néprajzos-muzeológus, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Rodics Eszter, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnöke, Rodics Gergely, az Agri-Cultura-Natura-Transylvaniae Egyesület elnöke, valamint Tóth János, a Hagyományok Háza hálózatvezetője.

Délután az Örökség Kultúrpolitikai Intézet szervezésében Hagyomány, örökség, közösség – mit jelent mindez a gyakorlatban és a 21. században? címmel tartanak kerekasztal-beszélgetést, amelynek Hamvas Bélától kölcsönzött mottója: “a hagyomány az embernek visszaadja önmagát”. A beszélgetés résztvevője lesz Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, népzenekutató és építészmérnök, a nemzet művésze, Novák Péter zenész, színész, rendező, Liber Endre népzenész, a Hangvető alapítója, a Halmos Béla Kollégium vezetője és Rodics Gergely térségfejlesztési szakmérnök, tájgazdálkodási szakember, csűrtulajdonos.

A beszélgetés moderátora, a szervező népfőiskola elnöke, Rodics Eszter a közleményben kiemeli, hogy a pajták, csűrök egyre nagyobb szerepet kapnak a közgondolkodásban a PajtaKult mozgalom hatására, közösségi terek, például pajtaszínházak vagy pajtakoncertek helyszíneként is.

Mint hozzáteszi, az építészek és művészek együttműködésének eredményeként átalakított, újjászületett egykori mezőgazdasági épületek, melyek épített örökségünk fontos részei, új funkciót nyerve a helyi közösségek építésére szolgálhatnak, a közösségi élet színterei lehetnek, vagy akár lakóépületként is funkcionálhatnak.

A konferencia részletes programja megtalálható a www.muveszetinepfoiskola.hu oldalon.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top