Többnapos, hétfőn záruló fényfesztivállal ünneplik, hogy 2023-ban Temesvár viselheti az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A rendezvénysorozat egyik csúcspontja egy nagyszabású Brancusi-kiállítás lesz.
A hétfőn este záruló ötnapos fényfesztivált az önkormányzat szilveszteri rendezvényétől függetlenül, a Mária Terézia-bástyában tartották. A Temes megyei önkormányzat által szerevezett rendezvény keretében több neves külföldi lemezlovas lépett fel, miközben a többezres közönség látványos lézershowkban, fényjátékokban és videomappingben gyönyörködhetett.
Helyi sajtóbeszámolók szerint a rendezvény keretében a belvárosban több helyszínen is fényinstallációkat állítottak fel és más újmédiás eszközökkel készült alkotásokat is bemutattak. Az évváltásra időzített fényfesztivállal azt is ünneplik, hogy megújult a vár utolsó megmaradt bástyája, amely az EKF-rendezvények egyik fontos helyszíne lesz.
A szervezők decemberi programismertetője szerint idén 2500 művész látogat el Temesvárra, többek között Orhan Pamuk Nobel-díjas író, a török posztmodern irodalom vezető alakja, a szintén Nobel-díjas Olga Tokarczuk lengyel író vagy Peter Slotterdijk német filozófus, Európa egyik legismertebb és legvitatottabb kultúrteoretikusa.
A romániai városban a tervek szerint idén mintegy harminc eseményt tartanak hetente, a hivatalos megnyitó a február 17-19. közötti hétvégén lesz, amikor több belvárosi helyszínen világhírű zenészek koncerteznek. Fellép Lajkó Félix hegedűművész is, akit a vonósokból álló, világzenét játszó lengyel Volosi zenekar kísér.
Az EKF-programok csúcspontja egy Constantin Brancusi műveiből nyíló kiállítás lesz. A temesvári szépművészeti múzeumban szeptember 30-án megnyíló tárlaton hírügynökségi jelentések szerint a világhírű román szobrász 20-25 műve lesz látható, többek között olyan híres alkotásai, mint az Alvó múzsa, a Pogány kisasszony és A végtelen oszlopa III, de a művész rajzait és fényképeit is bemutatják.
Doina Lemny, a kiállítás kurátora a News.ro hírügynökségnek korábban úgy nyilatkozott, hogy a műveket angliai, svájci, franciaországi és romániai múzeumokból hozzák, a helyszín előkészítése egymillió euróba, a tárlat megszervezése ugyanennyibe kerül. A szervezők szerint a Párizsban befutott szobrásznak legutóbb több mint 50 éve volt kiállítása szülőhazájában.
Temesvár az eredeti tervek szerint 2021-ben lett volna Európa egyik kulturális fővárosa, de a világjárvány miatt nem lehetett volna megtartani a rendezvényeket, így halasztást kért. A rendezvénysorozat előkészítését számos vita előzte meg, elsősorban az ellenzéki vezetésű helyi és a kormánypárti megyei önkormányzat között. Előbbi többször szóvá tette, hogy a bukaresti kormány nem támogatja jelentőségéhez mérten a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023 projektet.
