Molnár Vilmos Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei – Rendhagyó legendárium című kötete kapta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA)irodalmi tagozatának az év legjobb könyvét elismerő díját.
A tagozat Élőfolyóirat-sorozat estjén hétfőn az MMA irodaházában a könyves nívódíjakat is átadták – közölte az Akadémia kommunikációs és sajtófőosztály kedden.
A 2022-es könyv nívódíjat Jánosi Zoltán Antigoné gyűrűi – Kézjelek Kreón árnyékára című tanulmánykötete, Medvigy Endre Népiség, Erdély, Trianon című tanulmánykötete, Szakonyi Károly A csend napjai című kisregénye, valamint Visky András Kitelepítés című regénye nyerte el.
Az irodalmi tagozat Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, akadémikus, a nemzet művésze javaslatára 2014-ben döntött úgy, hogy az MMA által évente elismerő oklevelekre a tagozatok rendelkezésére bocsájtott összegből megalapítják az év legjobb könyve díjat és a könyves nívódíjakat, amelyekre a jelölteket minden év novembere és a következő év októbere között megjelenő könyvek közül műfajtól függetlenül választanak ki. Az irodalmi tagozatban tevékenykedő akadémiai tagok minden évben javaslatot tesznek a díjazottakra, majd titkos szavazással döntenek arról, hogy az előterjesztettek közül kik a legérdemesebbek.
„Kőrösi Csoma Sándor külföldön minden bizonnyal a legismertebb székely-magyar. Indiától Franciaországig, Svájctól Amerikáig jelentek meg róla méltatások, tanulmányok, monográfiák, regények. Ismereteink a nagy keletkutató és nyelvész életéről, hosszú vándorútjáról a magyar őshaza felkutatásáért igen hézagosak, Csoma saját egóját mindig háttérbe szorította, alárendelte a nagy célnak. Életének, utazásának fehér foltjait próbáltam kitölteni a mese eszközeivel” – idézte a szerzőt, Molnár Vilmos Márai Sándor- és József Attila-díjas írót a közlemény.
Jánosi Zoltán Antigoné gyűrűi – Kézjelek Kreón árnyékára című tanulmánykötete a szellemi ellenállásnak a magyar irodalom valamennyi műnemében megnyilvánuló példasorát világirodalmi kitekintésekkel – Federico García Lorca, Szergej Jeszenyin, Csingiz Ajtmatov, Gabriel García Márquez életművét a látóterébe vonva – értelmezi.
A Népiség, Erdély, Trianon Medvigy Endre válogatott tanulmányait tartalmazza. Az írások a népi irodalom és az erdélyi magyar irodalom kiválóságainak pályájáról, életútjáról, munkásságuk figyelemre méltó epizódjairól beszélnek. Szerepel köztük Erdélyi József, Sértő Kálmán, Sinka István, Nyirő József és Döbrentei Kornél is.
„Medvigy kutatómunkája során ténylegesen a megsemmisülés elől rántott vissza verseket, dokumentumokat, perdöntő adatokat. Rendkívüli alapossággal merült el a vizsgált életszakaszokban, és kincsekre bukkant” – idézte Ács Margit laudációját a kommüniké.
Szakonyi Károly A csend napjai című kisregénye a Magyar Mikrokozmosz sorozatban jelent meg. „A két világháború közötti Magyarország világát is fellobbantó kisregény története egyszerre zajlik a varázslatos balatoni környezetben és az emlékekben, amelyek hol Budapestig, hol Brüsszelig repítik vissza a főszereplőt – és egyszerre történik egy időből kiszakított pillanatban és a történelemben” – fogalmazott laudációjában Szentmártoni János.
Visky András Kitelepítés című regénye egy osztrák-magyar család története a román gulágon. Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Baragan sztyeppe egyik lágerébe. Az olvasó egy szovjet mintára létrehozott és fenntartott romániai munkatábor hétköznapjait, a soknemzetiségű foglyok furcsa történeteit ismeri meg, a legkisebb gyermek nézőpontjából.
