+ Zene

Viktória királynő Mendelssohn húgának dalát énekelte a legenda szerint

Mendelssohn

Mendelssohn Mozarthoz hasonlóan csodagyereknek számított: hatévesen kezdett zongorázni, kilencévesen már nyilvánosan lépett fel

1847. november 4-én halt meg Felix Mendelssohn-Bartholdy német zeneszerző, akit Schumann „a XIX. század Mozartjának” nevezett, Angliában második Händelként ünnepelték, és ő fedezte fel újra Bach zenéjét.

A maga korában gyakran hasonlították a csodagyerek Mozarthoz: hatévesen kezdett zongorázni, kilencévesen már nyilvánosan lépett fel, tizenévesen már komolyan komponált, első szimfonikus művét a család otthonában kialakított teremben, bérelt zenekarral adták elő.

17 éves korában írta nyitányát Shakespeare Szentivánéji álom című darabjához – a mű többi része, így az esküvőkön elmaradhatatlan nászinduló, 1842-ben született.

Megismerkedett kora híres zeneszerzőivel, találkozásukkor lenyűgözte az idős költőfejedelem Goethét. Berlinben négy szemesztert végzett el az egyetemen, itt adták elő először nyilvánosan műveit, egyebek között egyetlen operáját és első, opus számmal is ellátott c-moll szimfóniáját.

Még húszéves sem volt, amikor kiadta dalait – ezek közül többet nővére írt, de a korban elképzelhetetlen volt, hogy ezeket egy nő saját neve alatt jelentesse meg. Fannyt, akit apjuk is tiltott a komponálástól, ma már jelentős zeneszerzőként tartják számon, életének 41 éve alatt mintegy 500 művet írt, saját esküvőjére is ő szerezte a zenét.

Tizenéves volt, amikor zeneszerető nagynénje Bach Máté-passiójának eredeti, szerzői kéziratát ajándékozta születésnapjára, ami revelációként hatott Mendelssohnra. Ettől kezdve rajongott az akkortájt csaknem elfeledett Bach muzsikájáért, a Máté-passió 1829-es berlini bemutatásával ő indította el reneszánszát, neve elválaszthatatlanul összekapcsolódott Bachéval.

Mendelssohn angliai, skóciai, olaszországi és franciaországi tartózkodásának élményeit több zeneművében is megörökítette (Hebridák-nyitány, Olasz szimfónia, Skót szimfónia). Párizsban megismerkedett Chopinnel és Liszt Ferenccel, Londonban nemcsak dirigensként, hanem orgonistaként is fellépett.

Angliában bemutatták Viktória brit királynőnek és férjének, Albert hercegnek, akik többször is meghívták a Buckingham-palotában tartott zenei estekre. A legenda szerint egyik alkalommal a királynő elénekelt egy általa választott dalt Mendelssohn gyűjteményének első kötetéből, a zeneszerző pedig kötelességének érezte bevallani, hogy a dalt valójában nővére komponálta.

1832-ben európai hírű muzsikusként lett városi zeneigazgató Düsseldorfban, 1835-ben a Lipcsei Gewandhaus Zenekar vezetője lett, amely irányítása alatt európai hírű együttessé, a város pedig nemzetközileg elismert zenei központtá vált. Kortársai, Schumann, Chopin, Berlioz műveit is dirigálta, ő volt az első, aki nem hangszer mellől, hanem a ma megszokott pálcával vezényelt.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top