Folyamatos újratervezésre kényszerül a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az elszálló rezsiárak miatt, de a PIM nem tervez bezárást és a Petőfi 200 emlékév is számos programmal emlékezik a költő születésének bicentenáriumára – mondta el a Hirado.hu-nak adott, pénteken megjelent interjújában Demeter Szilárd az intézmény főigazgatója.
Demeter Szilárd kiemelte: az eseménysorozat Petőfit és korát kívánja bemutatni. Emellett felújítják a PIM-nek otthont adó Károlyi-palotát, összenyitják az udvarát a Károlyi-kerttel, így a Magyar Nemzeti Múzeumtól az Egyetem térig passzázs jön létre. Ezen felül a PIM új állandó Petőfi-kiállítást is épít, amely Petőfi születésnapján, szilveszter éjfélkor nyílik meg.
A főigazgató elmondása szerint a Petőfi 200 elsősorban olyan programokat szervez és támogat, amelyek a reformkor egészére vonatkoznak, hiszen akkor született meg a modern magyar kultúra.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal együttműködésben indul például egy új tudománynépszerűsítő sorozat, az Osiris Kiadó újra megjelentette Petőfi összes műveit, a költő monográfiáját és egy Petőfi életutat számokban. A Magyar Géniusz programban több mint félszáz múzeum tárlata újult meg, egy vándorkiállítás pedig megmutatja azokat a legkiemelkedőbb műveket, amelyeket különböző múzeumok adtak össze.
Szeptember 1-jén elindult a Petőfi-vándorbusz, de a klasszikus irodalmi nagyságok – köztük Petőfi – emlékházai és emlékhelyei is megújulnak. A közművelődési programok mellett létrejött egy „reformkor csomag” a nagyobb kulturális intézmények, közgyűjtemények felajánlásaival, iskolai közösségek pályázhattak akár többnapos látogatásra is.
De lesz könnyűzenei kiírás, vetélkedők, gerillakampány, Petőfi-kalendárium, Futaki Attila az Apostolból képregényt rajzol, musical is készül – sorolta a főigazgató.
A forrás a kormány jóvoltából a Nemzeti Kulturális Alapban rendelkezésre állt, de az „elszálló rezsi- és anyagárak” miatt sokszor szükséges az újratervezés. „Sok nehézséget le tudunk küzdeni, mert a magyar muzeológia az elmúlt évtizedekben képes volt babszemekből is jó kiállításokat összerakni. Most volt pár ritka békeévünk, ami nem túl gyakori a hazai muzeológia százötven éves történetében, elegendő felhajtóerővel kell bírnia a válságos esztendőkre” – fogalmazott.
Demeter Szilárd emlékeztetett arra, hogy jövőre nemcsak Petőfi, hanem Madách Imre és a Himnusz születésének bicentenáriumát is ünneplik, valamint 2023-ban lesz százhetvenöt éves a magyar honvédség, amelyet az 1848-as forradalom és szabadságharc miatt alapítottak meg.
A Petőfi 200 emlékév hangsúlyosan megszólítja a gyerekeket is, akik így a magyar történelemből tudnak majd hősöket választani maguknak – jegyezte meg.
A gazdasági nehézségekre kitérve a főigazgató elmondta, hogy terveik szerint a PIM „értelmes nyitvatartási időt” tud vállalni, azaz a kiállítótermek akkor lesznek nyitva, amikor van valós érdeklődés.
Hangsúlyozta azonban, hogy a válságban nagy lehetőségek is vannak, például a könyvkultúra számára: „kis túlzással az olvasáshoz nem kell sem fűtés, sem áram. A könyv egy komplex információt hordozó eszköz, ami túlélt már évszázadokat. Persze lesznek vesztesei is ennek, mert az emberek kevesebb pénzt lesznek hajlandóak könyvre áldozni, ezt pedig olyan művekre fogják költeni, amelyik róluk szól vagy fogódzót nyújt a nehéz időkben. Reményeim szerint életszagúbbá fog válni az irodalom” – fejtette ki.
A válság alkalmat kínálhat a kulturális intézményrendszer újragondolására is: „túl sok a kőszínház, a független színház, filharmonikus zenekar” – vélekedett. A főigazgató elmondása szerint „fenntarthatatlan és túlburjánzó” a magyarországi kulturális intézményrendszer, amelyet mindenféleképpen racionalizálni kell: meg kell nézni, mire érdemes közpénzt áldozni és mi az, ami működjön piaci alapon.
„A magyar kultúra akkor lesz válságálló, ha a résztvevők szövetségben dolgoznak még akkor is, ha tudják, hogy önkorlátozó módon le kell mondaniuk az intézményi érdekérvényesítésről. Nem biztos, hogy minden településen kulturális intézményhálózatot kell fenntartani. A kultúra nem azon múlik, hogy van-e egy konkrét épület. Nem intézményekben, hanem szolgáltatásokban kell gondolkodni. És ne az intézményrendszerből induljunk ki, hanem a befogadóból. Régi reflexet kell majd itt lebontani, ami rengeteg konfliktussal fog járni, ezt nyilván a politikai kulturális kormányzatnak kell végigvinnie” – mondta el a Hirado.hu-n olvasható interjúban Demeter Szilárd.
