Ma, október 7-én kezdődik a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál (a honlap), amely két héten át változatos összművészeti eseménysorozattal várja a közönséget különböző budapesti helyszíneken. Hangversenyek, újcirkusz, kortárs opera, képzőművészeti konferencia, fotóművészeti vásár, orgona- és jazzkoncertek és kiállítások közül lehet válogatni, és igazi szupersztárok is felbukkannak: Plácido Domingo például a spanyol zenés színház nagy múltú műfajával, a kora barokkig visszanyúló zarzuelával ismerteti meg az érdeklődőket, a fesztivál október 22-i zárókoncertjén a világszerte óriás koncerttermeket megtöltő, virtuóz izlandi zongorista, Víkingur Ólafsson játssza el Ravel sodró erejű, izgalmas G-dúr zongoraversenyét az Orchestre symphonique de Montréal kíséretével, a nyitókoncerten pedig „a jazz nagyasszonyának” nevezett, csodálatos Sherry Williams lép fel szólistaként.
A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivált Liszt Ferenc születésének 210. évfordulóján alapították meg. A változatos és kizárólag kivételesen magas minőségű kulturális programokból válogató műsorszerkesztés újra és újra visszanyúl a névadó zeneszerző mérhetetlen gazdagságú művészetéhez, ugyanakkor a modern és újító kísérleteknek, a legkülönfélébb műfajoknak és feldolgozásoknak is teret ad. Így kerülhet egy ernyő alá a jól ismert, a klasszikus, a megszokott, és az újító, mindent eddig ismertet megkérdőjelező, és a felkavaróan modern. Az eseménysorozat gerincét a zenei programok adják, de szinte minden más művészeti ág is képviselteti magát. Ahogy a szervezők fogalmaznak:
„A Liszt életművét jellemző kiemelkedő minőség, műfaji sokszínűség és formai gazdagság a Liszt Ünnep számára is alapérték.”
A nyitókoncert is ezt a missziót tükrözi: műsora és előadói egyaránt a kérlelhetetlen minőséget, illetve a hagyományokból táplálkozó innovatív szemléletet garantálják. A Liszt Ünnepet a Fekete-Kovács Kornél által alapított Modern Art Orchestra nyitja meg a Szent István Bazilikában október 7-én. Hozzájuk csatlakozik a legendás amerikai jazzénekesnő, Sherry Williams és a kiváló magyar szoprán, Horti Lilla, mellettük pedig két világhírű orgonista, Virágh András Gábor és a New York-i Brian Charette zenél majd Fekete-Kovács vezényletével.
Na de hogyan jön össze Liszt muzsikája és jazz-zenészek? Ha a Modern Art Orchestra az, aki összehozza ezt a két, első pillantásra nem összeillő világot, akkor nem kérdés, hogy valami igazán izgalmas, tartalmas és életre szóló élmény várja a hallgatót. A magyar jazz meghatározó alakjaiból álló, rendhagyó big band hazánk egyik legmodernebb szemléletű formációja, amelynek célja a kezdetektől fogva a kortárs klasszikus zene és a jazz határainak feszegetése volt. Az együttes már Bartók- és Kodály-feldolgozásaival is többször bizonyította, hogy tud újat mondani a nagy magyar zeneszerzők műveiről, és hogy az eredeti alkotást mindig tiszteletben tartva képes új kontextusba helyezni, modern módon újraértelmezni a régi klasszikusokat.
Via crucis című Liszt-mű nem tűnik magától értetődő választásnak egy kortárs átdolgozáshoz. A Krisztus szenvedésének állomásait bemutató szakrális zenével kapcsolatban ugyanis nem pont a jazz és a modernség az, ami hirtelen eszünkbe jut. Ugyanakkor tudható, hogy Liszt maga is számtalanszor átdolgozta az eredetileg 1878 és 79 között komponált darabot, amelynek több különböző hangszerelésű változata maradt fenn – tehát ő is kísérletező, folyton megújulásra törekvő szemlélettel közelített saját alkotásához. És Krisztus szenvedéstörténete éppoly kortalan, mint amennyire univerzális: az alkotók – képzőművészek, írók, zeneszerzők – minden korban megtalálják benne a maguk értelmezési lehetőségét és azt a szemszöget, amelyből megvizsgálva újat képesek mondani közös kultúránk egyik legalapvetőbb történetéről. És bár a nyitókoncerten jazz-zenészek játszanak, és korunk egyik legnagyobb jazzénekesnője is szólistaként lép fel, maga a jazz ezúttal a háttérbe szorul. Fekete-Kovács ugyanis ezúttal a jazz hangzását mellőzve nyúlt az darabhoz. Az összes Liszt-féle átdolgozás alapos vizsgálata után úgy döntött, az egyes stációk közé kadenciákat épít be. Ez a bővítmények „önálló kompozíciókként reflektálnak a tételekre” – fogalmazott a zeneszerző-karmester a Liszt Ünnepet kísérő magazinnak adott interjúban.
Nehéz előre megjósolni, de még elképzelni is, hogy pontosan milyen lesz a klasszikus zene világából érkező muzsikusok, a jazz-zenészek és a mindig innovatív megoldásokkal kísérletező, rendhagyó big band közös előadása a Szent István Bazilikában, miközben egy közel 150 éve komponált szakrális művet értelmeznek újra. De arra fogadni mernénk, hogy a közönség tagjai valami egészen különlegessel, igazi életre szóló élménnyel gazdagodhatnak a Liszt Ünnep nyitóhangversenyén.
