A porlasztókról érdemes tudni, hogy mindegyik rendelkezik egy olyan kóddal, ami az autó fedélzeti számítógépében is eltárolásra kerül. A porlasztó befecskendezési tulajdonságait ez határozza meg.
Az egyes porlasztók máshogyan végzik a befecskendezést, igaz, ezt csak egy bizonyos tűréshatár mentén végzik el. A komputer feladata az, hogy hangolja össze a működésüket. Ennek az a végcélja, hogy végeredményben tökéletes legyen a folyamat.
Mi ez a kód voltaképpen?
A gyártó minden egyes befecskendezőt ellát egy egyedi azonosítóval. A szóban forgó azonosító egy számokból és betűkből álló kód, ez adja meg egy injektor szállítási mennyiségét, továbbá más részleteket is tartalmaz a befecskendezési tulajdonságai kapcsán.
Régebbi gépjárművek esetében nincs is külön szabályozó, a folyamat egyáltalán nem ilyen mértékig finomhangolt. Éppen ezért az autó betanítására sincs szükség, a porlasztó felújításakor pedig nem kell új kód generálására sort keríteni.
Modernebb common-rail injektorok esetében már merőben más a helyzet. Ilyenkor a betanítás és az új kód generálása is elengedhetetlenné válik, mert már sokkal precízebben működnek az új autók.
Ez történik, ha kiszerelik a porlasztókat
A gépjármű tulajdonosa tehát autószerelőhöz viszi a kocsiját, ott kiszerelik a porlasztókat. Az injektorok ilyenkor megtartják ezt a bizonyos kódot, a gép pedig tudja továbbra is, hogy az egyes azonosítójú porlasztók melyik hengerben voltak.
Ha a porlasztót felújítják, netán kicserélik egy újra, akkor értelemszerűen ez a kód meg is változik. Ilyenkor a komputernek muszáj megtanítani vagy feltanítani ezt az új kódot.
Az a figyelmetlen szerelő, amelyik nem írja rá a porlasztókra a hengerenkénti számozást, kellemetlen helyzetben találhatja magát, ha valamelyik eredeti porlasztót visszatenné az autóba, mondván, hogy semmi baja. Ránézésre ugyanis senki sem tudja megállapítani, hogy mi egy porlasztó kódja. Legyen valaki bármilyen tapasztalt szakember, ez akkor sem lehetséges.
Ilyenkor csak újra lehet kódolni, de ez a használt porlasztóknál nem lehetséges, mert nem rendelkeznek annyira jó értékekkel, hogy a tesztpad generálni tudjon egy újat. Ezért kell minden alkalommal számozni a porlasztót amikor az kiszerelésre kerül, mert nem tudhatjuk, hogy visszakerülnek-e vagy sem.
Így lehet megoldani a számozást
Célszerű római számokkal karcolni, esetleg gravírozni. Aggodalomra semmi ok, a porlasztó ugyanis ettől nem fog károsodni, viszont tudni lehet majd, hogy melyik hova való, ha vissza kell tenni majd.
Az egyedi karcolás nagy előnye még, hogy senkinek sem kell attól tartania, hogy nem a saját elemeit kapja vissza. Valószínűleg mindenki hallott már olyan történetről, amikor a műhelyben a tulajdonos nem az eredeti alkatrészeit kapta vissza, hanem rosszabb állapotúakat vagy gyengébb minőségűeket. Így ez a lehetőség is kizárható.
Hasznos információ, hogy a 2000-es éveket megelőzően még nem létezett ilyen kódolás. Magától értetődően ott a számozásnak sem volt értelme. Ez mechanikus porlasztóknál volt még így annak idején, amiket még nem elektronika vezérelt.
