A sirályok jelentős szerepet töltenek be a helyi ökoszisztémákban zavart okozó, agresszíven terjedő fajok szállításában – állapították meg az ökológusok Barcelonában kikelt sirályfiókák béltartalmának elemzése alapján. A kutatásban részt vett Lovas-Kiss Ádám, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) ökológusa is, aki spanyol kollégáival együttműködésben vizsgálta a vízimadarak szerepét a különféle élőlények szállításában.
A sirályok rendkívül okos és alkalmazkodóképes madarak, mindent megesznek, és „remekül érzik magukat” a városokban. Ugyanakkor hatalmas távolságokra tudnak repülni, így begyükben messzire elszállíthatják az idegenhonos növények magjait, állatok petéit. A beszámoló szerint Barcelona belvárosában elszaporodott a sirálypopuláció. Ez magas népegészségügyi kockázatot jelent, mivel a madarak több más kórokozó, például a madárinfluenza mellett az antibiotikumokra rezisztens E. coli baktériumokat is terjeszthetik. A spanyol hatóságok ezért gyérítést végeztek, ekkkor nyílt alkalmuk az ökológusoknak az elpusztult fiókák béltartalmának vizsgálatára.
„A mostani kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiókákat etető felnőtt sirályok milyen növényfajok magvait viszik a Barcelona belterületén élő utódaiknak. Azt is megvizsgáltuk azonban, hogy e magok életképesek-e, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a sirályok szerepet játsszanak a növények terjesztésében”
– emelte ki a közleményben Lovas-Kiss Ádám, az ÖK Vízi Ökológiai Intézetében működő Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport munkatársa.
„A kutatás másik ágában felnőtt sirályokra erősítettünk GPS-jeladókat, amiből megtudtuk, hogy hova járnak ki enni, és mely területekre szállíthatják el a növények és állatok terjesztésére alkalmas magokat, petéket”
– ismertette az ökológus. A kutatók a fiókák béltartalmának elemzése révén megállapították, hogy a szüleik által gyűjtött és általuk elfogyasztott növények főként Barcelona környékén honos gyomfajok voltak, azonban kifejezetten veszélyes invazív fajokat is találtak közöttük. A csucsorfélék közé tartozó Solanum elaeagnifolium például annyira új Európában, hogy Magyarországon még meg sem jelent, így magyar neve sincs. Apró pirosodó terméseit az állatok elfogyasztják, majd élőhelyétől messze kiürítik, ahol a növény kicsírázhat, és rögtön versenyelőnybe kerül az ott élő fajokkal szemben.
A GPS-nyomkövetéses vizsgálatokból kiderült, hogy a növényszállítás kétirányú. A sirályok új növényfajok magvait hozzák be a városba, ugyanakkor az ott elterjedt invazív fajokét kifelé is szállítják, sokszor olyan természetes élőhelyekre juttatva el azokat, ahol e növények még nem voltak honosak. Természetesen más madarak is felelősek az invazív növények terjesztéséért, a sirályokat azonban életmódjuk kifejezetten alkalmassá teszi erre a kevésbé hasznos ökológiai szolgáltatásra, mivel mindenevőként szinte minden ehetőt elfogyasztanak a városokban – mutattak rá. Lovas-Kiss Ádám szerint a sirályok intelligenciája és mozgásképessége együttesen teszi őket ideális terjesztővé.
„Egy nyomkövetővel felszerelt madár a Hortobágyról egyetlen nap leforgása alatt elrepült Budapestre, onnan a Fertő-tóhoz, majd szinte az egész országot körülrepülve tért vissza a Hortobágyra. Ebből is látszik, hogy az invazív növények magvait bélrendszerükben szállítva a sirályok egyik napról a másikra hatalmas távolságra juttathatják el azokat”
– érzékeltette a kutató. A kutatást összefoglaló tanulmány a Science of The Total Environment című tudományos folyóiratban jelent meg.
