Elkezdődött Schmidt Éva nyelvész-néprajzkutató hagyatékának feldolgozása az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) és az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) összefogásában.
Az obi-ugor népek és nyelvek kiemelkedő kutatója húsz évig zárolt hagyatékának tudományos feldolgozása két projektben valósul meg – közölte az ELKH pénteken.
A tájékoztatás szerint a kutatók célja Schmidt Éva hanti és manysi folklórgyűjtésének hozzáférhetővé tétele az eredeti nyelv mellett magyar, angol és orosz fordításban, valamint egyes területeken tudományos feldolgozások készítése.
Az intézmények és szakterületek közötti nemzetközi együttműködésben megvalósuló munka végeredményeként a szakemberek egy többnyelvű honlapon teszik közzé a gyűjtéseket, ahol Schmidt Éva publikációi mellett a közreadott anyagra épülő szakmai feldolgozások is helyet kapnak.
A jeles néprajzkutató folklorisztikai és nyelvészeti írásait, valamint a folklórszövegekből összeállított válogatásokat nyomtatásban is megjelentetik, továbbá külön kötet készül Schmidt Éva életútjáról, expedícióiról és az általa alapított Északi-hanti Folklórarchívum történetéről.
Az ELKH és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával megvalósuló projekteket egy júliusi rendezvényen mutatták be az érdeklődőknek.
Schmidt Éva (Budapest, 1948 – Hanti-Manszijszk, 2002) az akkori MTA Néprajzi Kutatóintézet munkatársaként 1991-ben folklórarchívumot alapított Nyugat-Szibériában a hanti és a manysi nyelv és kultúra dokumentálására. Irányításával nyelvészeti és néprajzi szempontból is értékes gyűjtemény jött létre, amelyet halála előtt húsz évre zárolt, ezért annak feldolgozása csak 2022-ben kezdődhetett el.
A tágabb értelemben vett hagyatékba beletartozik Schmidt Éva egész kutatói életútja, korábbi (1970, 1980, 1982, 1990-1991) gyűjtései, publikációi, jegyzetei, dokumentált előadásai, interjúi, szakmai jelentései, a közreműködésével készült kötetek, filmek, valamint mások gyűjtéseinek feldolgozása.
A projektek feladata a hagyaték áttekintése, archiválása, az eddig nem digitalizált anyagok elektronikus rögzítése és adatbázisba rendezése, kutathatóvá tétele, majd a kiválasztott gyűjteményi egységek feldolgozása. Az archívum felbecsülhetetlen értékű része a veszélyeztetett hanti nyelv északi nyelvjárásainak komplex, több témára és szakterületre kiterjedő dokumentációja, óriási mennyiségű audió- és videófelvétel formájában.
A veszélyeztetett nyelvek történetében a hagyaték zárolásának időtartama alatt jelentős változások történtek, így a feldolgozást a most megnyíló anyag esetében a lehető leghamarabb el kell kezdeni, mert a megfelelő nyelvi kompetencia, az anyanyelvi beszélőkkel történő konzultáció nélkül a feladat megoldhatatlan. A projektek másik alapvető vállalása az archív anyagok megfelelő technikai szinten történő megóvása.
A szöveggondozás után kezdődhet meg a projekt távlati fő céljának megvalósítása, a hagyaték bekapcsolása a tudományos vérkeringésbe egyrészt a közzététellel, másrészt a ráépülő tudományos elemzésekkel, feldolgozásokkal folklorisztikai, néprajzi, muzikológiai és nyelvészeti téren.
