Szobrot állítottak Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervezőnek, Szeged díszpolgárának a szegedi Dóm téren. Grantner Jenő alkotását csütörtökön avatták föl a Nemzeti Emlékcsarnokban.
Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója az avatáson elmondta, hogy Varga Mátyás pályája 1930-ban Szegeden indult. Hét évtizeden át a világ dráma- és operairodalmának legszebb darabjait álmodta színpadra a budapesti, kolozsvári, debreceni és szegedi nemzeti színházakban. 1936 és 1996 között a Szegedi Szabadtéri Játékok meghatározó alakja volt, ő képviselte a folytonosságot a fesztivál művészeti vezetésében. Nevéhez csaknem száz játék- és tévéfilm látványvilágának megteremtése kötődik.
A szoboravatást megelőző beszélgetésen Szinetár Miklós felidézte, hogy Varga Mátyás szcenikatanára volt a főiskolán. A művész kivételes rajztudással rendelkezett, tervei gyakran grafikának vagy festménynek is beillettek. Hiteles, a helyszínt ábrázoló, mégis takarékosan kivitelezhető díszleteket tervezett.
A Szegedi Szabadtéri Játékokon 1966-ban dolgoztak először együtt Varga Mátyással a Háry Jánoson. A daljáték ekkor Szegeden vált igazán sikeres darabbá – tette hozzá a rendező.
Székely László díszlettervezőnek is mestere volt Varga Mátyás. Hosszú évtizedeken át párhuzamosan dolgoztak együtt a Dóm téren. Mint fogalmazott, a munkához való etikai, morális hozzáállása a mai napig meghatározó számára.
Rácz Tibor színművész felidézte, hogy 1959-ben a Szegedi Szabadtéri Játékok újraindulásakor is Varga Mátyásnak köszönhetők a Budai Nagy Antal című darab díszletei. Munkáira mindig jellemző volt a látvány és a gondolat egysége. Számos technikai újítás is fűződött a nevéhez: az elsők között vetített üvegre festett képeket díszletként.
Varga Mátyás szobrát a Nemzeti Emlékcsarnokban Vaszy Viktor, Simándy József és Gregor József szobra közelében helyezték el, néhány tíz méterre a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadától.
