Több ezres nézőközönség, köztük osztrák hírességek töltötték meg a Szentmargitbányai Kőfejtő nézőterét Verdi Nabucco című operájának premierjén. A különleges helyszín 1996-ban éppen ezzel az operával debütált, és utoljára 2007-ben állították itt színpadra. A következő szezonban, 2023-ban Bizet Carmen-jét tűzik műsorra.
Verdi, az olasz opera fiatal zsenije 1842-ben a fülbemászó dallamokkal, a híressé vált Rabszolgakórussal, a megtorlásról és a rendíthetetlen hitről szóló megható történetével egyik napról a másikra ismertté vált. A művet napjainkban is az operarepertoár leggyakrabban játszott darabjai között tartják számon. A pazar, látványos, több mint 300 résztvevő közreműködésével készült produkció a Kőfejtő közönségét is lenyűgözte.
A gazdasági, politikai és kulturális élet számos képviselője vett részt a premieren, köztük Hans Peter Doskozil tartományi elnököt és partnerét, Alexander Schallenberg külügyminisztert, Martin Kocher szövetségi minisztert, Lidia Baich, hegedűművészt, Ottrubay Istvánt, az Esterházy Stiftungen igazgatósági tagját, Konstanze Breitebner és Peter Weck színművészeket, Harald Serafint, a Mörbischi Operettfesztivál korábbi intendánsát és feleségét Ingeborg Serafint, Danielle Spera újságírót és múzeumigazgatót, Christian Rainert, a Profil magazin kiadóját és főszerkesztőjét is lenyűgözte Negrin izgalmas rendezése.
Daniel Serafin, az Oper im Steinbruch művészeti igazgatója várakozóteljesen nyilatkozott az előttünk álló szezonról:
„Természetesen nagy örömmel tölt el, hogy a hónapok óta zajló előkészületeket és próbákat egy ilyen sikeres premier koronázta meg. Giuseppe Verdi fenséges zenéje, egy magával ragadó történet, és az öröm, hogy egy elsőrangú együttest prezentálhatunk mind-mind szerves részei ennek a sikernek.“
Magávalragadó bibliai történet
A bibliai csatában Júdea népe vereséget szenved Nebukadnessar/Nabú-kudurri-uszur babilóniai királytól, más néven Nabucco-tól. Amikor a megalomán uralkodó elméje elborul, és szintén hatalommániás lánya, Abigél a trónra tör, a héberek sorsa megpecsételődni látszik. Nem marad más, csak a remény: „Va, pensiero, sull’ali dorate – Színarany szárnyú gondolat, repülj el!”. A híres Rabszolgakórus egyik napról a másikra ismertté tette Giuseppe Verdi nevét. A megrendítő kórusjelenet koronázza meg a remény, az őrület, a megtorlás és a rendíthetetlen hit felkavaró, bibliai történetét, amihez a Szentmargitbányai Kőfejtő természeti szépsége és hagyománya ideális kulisszát biztosít.
Nemzetközi csapat garantálja a magas fokú operaélvezetet
A remekművet a sokszorosan díjazott Francisco Negrin állította színpadra. A spanyol rendező mind az operák, mind pedig a stadion- és arénarendezvények területén otthon van, s a világ egyik legjobb rendezőjének számít. Negrin Nabucco-rendezésében nem ábrázol konkrét vallásokat és rítusokat.
Nála a zsidó nép szorosan a természethez, az eredetéhez, egy feljebbvaló isteni erőhöz, de mindenekelőtt empatikusan cselekvő csoportulásokhoz kötődő emberek összessége. A másik oldalon pedig az önhitt, arrogáns, anyagias felszínességgel átitatott babilóniaiak állnak, akik minden kapcsolatukat elvesztették a transzcendens világgal és a saját hatalmuknál magasabb rendű dologba vetett hitükkel. A zsidó nép szorosan kötődik a természethez, a babilóniaiak ezzel szemben belegázolnak a természetbe és elpusztítják azt.
Negrin a perui Limában, a Pánamerikai Játékok megnyitóján dolgozott együtt Pepe Corzoval, a jelmez- és Thanassis Demiris-szel, a díszlettervezővel. Corzo és hazája, az inka és Kolumbusz előtti építészet, valamint ötvösművészet nagyban befolyásolták a produkciót: hiszen egy olyan civilizációról beszélünk, amely fejlődött, hanyatlott és teljesen eltűnt, mértéktelenségének arroganciájáról az arany ötvöstárgyak is tanúskodnak. Thanassis, a díszlettervező egyben építész is, és miután a díszlet egy épülő palota, ezért egyértelmű volt, hogy őrá esik Negrin választása. Emellett görög származása miatt – Corzohoz hasonlóan – egy óriási kulturális örökség, az egykori templomok és paloták árnyékában nevelkedett.
A rendezési koncepcióban nem egy adott történelmi hátterbe helyezi a történetet, hanem egy sokkal aktuálisabb és univerzálisabb témával, az ökológiával, a klímaváltozással von párhuzamot.
„A jelenlegi életstílusunkkal, túlzott arroganciánkkal és hatalomvágyunkkal teljesen tönkretesszük a bolygónkat. Sok párhuzamot fedezhetünk fel életstílusunkban az opera cselekményével, és ez a metafóra kitűnően bemutatja az adott problémát.”
– nyilatkozta Negrin.
A babilóniai társadalom természetet leigázó életstílusának kritikája vizuálisan is megjelenik Thanassis Demiris a színpadképében, melyben maga a kőfejtő is a cselekmény főszereplőjévé válik. A kőfejtő sziklái és a színpadhoz levezető monumentális rámpák egy olyan színpadkép létrehozására inspirálták, mely hűen tükrözi mind a zsidó mind pedig a babilóniai társadalom életstílusát. Demiris a babilóniaiakat súlyos, mívesen kidolgozott jelmezben vizionálta, melyek teret követelnek, és engedni kell őket „levonulni“, így máris megszületett az az ötlet, hogy a kőfejtőbe levezető rámpák visszaköszönjenek a színpadképben. A nézőtérre érve a publikumot az addigi látvány folytatása várja a színpadon. Látja az emelkedő, süllyedő rámpákat, amelyek nagyon hasonlítanak azokra a rámpákra, amiken keresztül lejutott a nézőtérre, azaz ő saját maga is megérkezik a cselekménybe, és önmaga is részese lesz a történetnek. Agyagból készült kunyhók, aranyra színezett toronycsúcsok, a kőfejtő szikláinak másolatai különleges hangulatot teremtenek.
A jelmeztervező Pepe Corzo részben minimalista-egyszerű, részben futurisztikus kosztümjei remekül tükrözik az egymástól nagymértékben eltérő társadalmakat. Míg a hébereket egyszerű, földszínű ruhákba öltözteti, addig a babilóniaiakra feltűnő kék és piros kosztümöket ölt.
„A jelmezeket erősen inspirálta a babilóniai kultúra és művészet, a fennmaradt építészeti emlékek, szimbolika, szobrok. A Nabucco-ban két univerzum találkozik egymással: Babilont mértéktelenség, arrogancia, hatalom, megalománia, mohóság jellemzi. A zsidók világa ezzel szemben az egyszerűséget, a természettel és a környezettel való kapcsolatot képviseli.”
– vallotta Corzo.
Alvise Caselatti dirigálja az elsőrangú sztárok együttesét
Alvise Caselatti személyében ismét az olasz opera egyik tekintélyes specialistája áll majd a karmesteri pultnál. Caselatti alapítója és zenei vezetője az „Opera Italiana is in the Air“-nek, amely 2017 óta mindenki számára elérhetővé teszi az olasz operazenét. A magyar zenészekből álló Piedra Fesztiválzenekar és egy kiváló nemzetközi énekesekből álló együttes az ő vezetésével fogja a melódiáival és ritmusával magával ragadó partitúrát lángra lobbantani, azt a partitúrát, amellyel a fiatal Verdi elődjei, Rossini, Bellini és Donizetti örökébe lépett.
A premieren Nabucco szerepében az amerikai baritont, Lucas Meachemet hallhatjuk, aki Aris Argirisszel és Leo Annal osztozik majd a szerepen. Meachem a 2007/2008-as szezonban debütált a New York-i Metropolitan Operában a Háború és béke Rajevszkijének szerepében, a jelenlegi szezonban a Bohémélet Marcello-ját alakítja. Európában is a legjelentősebb operák színpadain énekelt. A fiatal tehetséget, Leo Ant tavaly már láthattuk a kőfejtő színpadán, Puccini Turandot című operájában Ping szerepét énekelte. Nabucco lányát, Fenena-t felváltva énekli a Szlovéniából származó mezzoszoprán, Monika Bohinec (első szereposztás) és Marie Luise Dreßen. Monica Bohinec a 2011/2012-es szezon óta a Bécsi Állami Operaház együttesének tagja. Abigaille szerepére a nemzetközileg is ismert és sikeres énekesnőket, Ekaterina Sannikova-t (első szereposztás), Valentina Boi-t és Astrik Khanamirya-t sikerült szerződtetni.
Izmáel szerepét a két tenor, Jinxu Xiaohu (első szereposztás) és Carlos Osuna éneklik. Mindketten a Bécsi Állami Operaház együttesének tagjai, és nem kisebb énekes, mint Plácido Domingo volt a partnerük Verdi Machbeth-jében. Zakariás szerepét Jongmin Park (első szereposztás) és Nicola Ulivieri éneklik. Park legutóbb a veronai Aréna színpadán remekelt az Aida-ban. Anna szerepét Amélie Hois, Baál főpapját Ivan Zinoviev, Abdallót David Jagodic énekli. A Philharmonia Chor Wien együttesét a korábbi években már sokszor bizonyító Walter Zeh vezényli.
George Bizet Carmen című operáját tervezik a 2023-as szezonra
A szerelem, a féltékenység a szabadság iránti vágyról szóló drámai történet nem utolsó sorban Carmen Habanera áriájának köszönhetően messze az operabarátok körén kívül is ismertté vált. Georges Bizet Carmenje nem csak az operavilág egyik legtöbbet játszott darabja lett, hanem azt a bravúrt is elérte, hogy a dohánygyári munkások, az egyszerű katonák és a pitiáner csempészek bizonytalan miliőjének is halhatatlan emléket állított az operaszínpadon. A francia mester a nagyszerű dallamok ihletforrásából merített, legyen szó Carmen híres Habanera- és José Virág-áriájáról vagy a csempész-ötösről, a Kártya-áriáról, Micaela magányos hegyi imájáról, vagy éppen Escamillo a bikaviadalt dicsőítő énekéről, a Torreádor dalról – a mű szinte minden darabja kitörölhetetlenül belevésődött a közönség emlékezetébe.
Jegyek
A Szentmargitbányai Kőfejtőben bemutatásra kerülő Nabucco-ra a pan.event jegyirodában a
következő telefonszámon: +43 2682 65065, illetve a tickets@panevent.at e-mail címen már lehet
jegyet foglalni. További információk: www.operimsteinbruch.at
IDŐPONTOK, INFORMÁCIÓK
Premier: 2022. július 13.
További időpontok:
2022. július 14., 15., 16., 23., 24., 28., 29., 30. és 31.
2022. augusztus 4., 5., 6.,7., 11., 12., 13. és 14.
Kezdés júliusban: 20.30 óra, beengedés 18.30 órától
Kezdés augusztusban: 20.00 óra, beengedés 18.00 órától
Időtartam: kb. 2,5 óra
Árak: 43 és 146 euró között
JEGYRENDELÉS
pan.event jegyiroda
Telefonszám: +43 2682 65065
E-mail: tickets@panevent.at
www.operimsteinbruch.at
