József Attila identitását erdélyi gyökerei is táplálták – fogalmazódott meg egy Kolozsváron tartott József Attila-konferencia előadásaiban.
Az Egy (közép)európai… József Attila és a romániai kultúrák című, pénteken zárult háromnapos konferencián magyarországi és erdélyi kutatók, irodalomtörténészek boncolgatták a József Attila-életmű eszmetörténeti összefüggéseit, a költő erdélyi kötődéseit.
Balázs Imre József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar irodalomtudományi intézetének docense, a konferencia egyik szervezője a rendezvény péntek esti zárása után elmondta: a költő identitása az élete során sokat változott, és markánsan szakaszolható.
A költő az iskolában erős nemzeti szellemű nevelést kapott, Juhász Gyula hatására a Trianon-kérdés is foglalkoztatta. Később élete végéig baloldali világszemlélet jellemezte, annak különböző árnyalataival, beleértve az anarchizmust, kommunizmust, szociáldemokrata kapcsolatokat. A kommunista párt tevékenységéből gyorsan kiábrándult.
A költő romániai kötődéseiről elmondta: József Attilát édesapja ortodox vallására keresztelték, ez iskoláskorában külön szervezési munkát igényelt a vallásórák látogatását tekintve. Irodalomtörténeti tényként említette, hogy édesapja később Romániában alapított családot, és úgy halt meg, hogy nem tudott a fia irodalmi nagyságáról.
Balázs Imre József fontosnak tartotta, hogy József Attila jó kapcsolatokat ápolt a kolozsvári Korunk folyóirattal. A legjelentősebbnek tartott versei közül többet is a Korunkban közölt először. A konferencia keretében azonban az Erdélyi Helikonhoz, a Pásztortűzhöz, az Erdélyi Fiatalokhoz és a Brassói Lapokhoz való kötődésére is rávilágítottak az előadók.
A konferencia kísérőrendezvényként tartották csütörtök este azt a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa által szervezett pódiumbeszélgetést, amelyen Balla Zsófia, Báthori Csaba és Markó Béla vallott népes közönség előtt a József Attilához való viszonyáról.
A kolozsvári konferenciát a József Attila Társaság, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézete, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szervezte.
Gazda Árpád
