Ma ünnepli 70. születésnapját Oszvald Marika Kossuth-díjas színművésznő, operettszubrett, aki szerint a sikerhez a tehetség mellett szorgalom, kitartás és a kritika elviselése is szükséges.
Művészcsaládban nőtt fel, anyja Halasi Marika szubrett, apja Oszvald Gyula bonviván. Apró gyermekkorától a színház világában élt, bejárt a debreceni Csokonai Színházba, ahol apja operaénekesként kezdte pályáját. Négyévesen lépett először színpadra a Bánk bánban.
Tanult zongorázni, énekversenyeket nyert, kipróbálta a balettot, a szteppet, az akrobatikát, a szertornát és a műugrást, toronyugrásban országos ifjúsági bajnokságot nyer. Nyolcéves volt, amikor a család Budapestre költözött, mert szülei a Fővárosi Operettszínházhoz szerződtek.
A színművészeti főiskolán 1974-ben végzett operett–musical szakon, osztálytársai között volt későbbi férje, Hidvégi Miklós, akitől lánya született.A Fővárosi Operettszínházban már elsőéves hallgatóként rábízták a szobalány szerepét A Noszty fiú esete Tóth Marival című darabban, a róla megjelent első kritika így szólt:
„Színpadra született eleven tehetség”.
Másodévesként A mosoly országa operettben rá osztották Szu Csong testvére, Mi szerepét – úgy, hogy édesapja játszotta Szu Csongot. Friss diplomával a zsebében szerződött az Operettszínházhoz, amelynek azóta is elismert tagja, első főszerepét a János vitézben játszotta. Bejárta a világot, fellépett többek közt az USA-ban, Izraelben, Ausztráliában, Japánban. Az operettirodalom valamennyi jelentős szubrettszerepét eljátszotta.
Sokszínű tehetségét prózai feladatokban is bizonyította, például 2015-ben az Átrium Film-Színházban Csehov Sirály című drámájában. Számos tévéjátékban szerepelt, a szinkronizálásba is belekóstolt, leghíresebb szinkronszerepe Walt Disney A kis hableány című rajzfilmjében Ariel.
Még nem tervezi a visszavonulását, de egészsége érdekében már kihagyja az ikonikus cigánykerekeit és híres mutatványát, amelyben könnyedén felkapta nála két fejjel magasabb férfipartnereit. Szerinte a sikerhez a tehetség mellett szorgalom, kitartás és a kritika elviselése is szükséges, no meg persze szerencse.
