A céhláda titka
Mit üzen a letűnt korok céhes világa a 21. század emberének, és vajon mit rejt az egyik legfőbb tárgyuk a céhláda? Szimbolikus szellemi utazásra hívom a kedves olvasót, Soprontól egészen Salamon jeruzsálemi szentélyéig.
Különös kiállítást tekintettem meg néhány hete a soproni Lenck-villában. A 18. és 19. századi polgári világot mutatták be, gazdagon illusztrálva korabeli tárgyakkal. Ahogy a nagypolgári villa termeiben lépkedtem, teljesen magával ragadott a kor hangulata. A ruhák, a tárgyak, a szakmák, a kiegészítők, és sok minden egyéb, ház körüli kellékek. Az egyik részleg azonban nagyon megérintett!
Egy különös terem
Teljes csönd volt a teremben, azonban mintha régi mesterek misztikus tekintete őrködött volna a tárgyakon. Régi, olykor több száz éves díszes faládák álltak ott méltóságteljesen. A soproni céhek ládái voltak felújítva és kiállítva, hogy jelenlétükkel prezentálják egy letűnt kor misztikumát. Magával ragadott teljesen ez a terem. Az inasok, a legények, és a mesterek céhes világa, az ami több száz évig meghatározta Európa szakmaiságát és gazdaságát, ott állt sokatmondóan, de mégis csöndesen. A praktikumon túl, fontos egyéb szerepe is volt ezeknek a ládáknak a céhek szakmai közösségén belül. Hogy igazán megértsük lényegüket, az időben és térben még messzebb kell mennünk, egészen a mózesi korok világába.
Frigyláda
Szent Iratok és vallási hagyományok rögzítik több helyen is az emberiség talán egyik legfontosabb tárgyát: a frigyládát. Mózes, Áron, Sínai, kőtáblák, szövetség, pusztaság, vándorlás… ismerjük a történeteket. Hosszú időn keresztül vándorolt a láda. Tisztelték, félték, hozták-vitték, majd az idő haladtával megérkezett Salamon híres jeruzsálemi templomába. Aztán eltűnt az emberiség szeme elől. Amit tudni lehet róla, hogy Isteni tisztelet övezte, hiszen csodákat őrzött és tartalmazott. Túl azon, hogy szimbóluma volt egy szövetségnek, mágikus erő is lakozott benne. Nem csoda hát, hogy főszerepet töltött be a közösség életében.
Céhláda
Ugorva egy nagyot az időben és megérkezve a középkori Európába, ahol a szakmai szövetségeknek egy különös csoportja, a céhek kezdenek kialakulni, szépen lassan megszületnek a saját hagyományaik is. Középpontban pedig egy különös tárggyal: a céhládával. Minden egyes szakmai céhnek külön ládája volt. Modern korunkban talán némi mosoly kíséri az elképzelést, hogy komoly szakmai emberek nagy jelentősséget tulajdonítsanak egy praktikus és egyszerű ládának, de mégis így volt, és a mosolyon túl azért mégiscsak hatoljunk be most egy kicsit önmagunk spirituális szférájába, és képzeljük el az alábbiakat:
– A céhgyűlésen, ahol a szakmai szövetség legfontosabb pontjait és az aktualitásokat beszélték meg, a céhláda nyitása és zárása jelezte a gyűlés kezdetét és a végét.
– A céhláda kinyitása ünnepélyességet, tiszteletet és komolyságot követelt meg a jelenlévőktől.
– A céhláda nyitása mellett a gyűlés folyamán a jelenlévők szigorú protokoll szerint viselkedtek.
– A céhláda mellett történt a mesterré avatás.
– A céhládát ünnepek alkalmával a szövetség akár városi körmenetben is vitte díszes keretek között.
Tehát ha jobban belegondolunk, azok a szakemberek, akik hozzájárultak az európai városok fejlődéséhez, akik a korabeli szakmai innovációt és utánpótlás képzést jelentették, akik ellátták a lakosokat épületekkel, ruhákkal, szerszámokkal, és sok minden egyébbel, azon szakemberek legfőbb fórumán és gyűlésén a céhláda kiemelt központi helyet töltött be. Szinte látom magam előtt a szeánszokat. Megbeszélések, mesterré avatások, vitás kérdések rendezése, és mindezek mellett folyamatosan ott áll nyitva egy csöndes és díszes faláda. Természetesen a praktikum is helyet kap, hiszen a szövetség legfontosabb szimbólumait is magában rejti a láda, úgymint pecsét, alapító okirat, szabályzatok, és ilyesmik. De talán a praktikumon túl, sokkal fontosabb a tárgyakat összekötő láthatatlan és mágikus erő, az ami igazán összetartja a szövetséget.
A kert
A kiállítás végéhez érve nagyot sétáltam még a Lenck-villa hangulatos kertjében, és közben gondolkodtam. Apró kavicsokon lépdeltem, és eszembe jutott Mózes, a sivatagi vándorlás, a Sínai, Európa, középkor, az idő, a tér, a történelem, spiritualitás és vallás, mágia és misztika, no és a díszes céhládák évszázados titka.
Mózes II. könyve 25:16
“És a bizonyosságot, a melyet adok néked, tedd a ládába.”
