Egyelőre meg nem erősített információk szerint mintegy háromszázan vesztették életüket az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol drámaszínházát ért légicsapásban – közölte pénteken a város vezetése, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A városi tanács ezt olyan emberek beszámolójára hivatkozva hozta nyilvánosságra, akik bent voltak az épületben a bombázáskor, de sikerült kimenekülniük. A kikötőváros központjában fekvő színházat március 16-án érte a támadás. Az épület akkor óvóhelyként szolgált – ukrán források szerint -mintegy ezer helyi lakosnak.
Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója március 14-én azt közölte, hogy a várost ért orosz támadások már addig csaknem húszezer áldozatot követeltek – emlékeztetett a hírportál.
A városi tanács arról is beszámolt, hogy az orosz erők által több mint három hete ostromlott Mariupolban a megszállók irodát nyitottak a Vlagyimir Putyin orosz elnök mögött álló Egységes Oroszország pártnak. A pártirodát a városból kivezető egyik út mentén lévő Metro bevásárlóközpontban létesítették. A városban maradt mariupoliak elmondása szerint pártújságokat osztanak, Oroszországért kampányolnak, illetve a Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti területein 2014 óta működő Phoenix mobilszolgáltató kártyáit osztogatják. Az orosz megszállók humanitárius létesítménynek nevezik a pártirodát.
Közben a Mariupolt védő ukrán Azov ezred a Telegram üzenetküldő portálon arról adott hírt, hogy megsemmisítették péntekre virradó éjjel az orosz deszantcsapatok öt teherautóját és két harcjárművét, továbbá több mint húsz katonáját.
Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében arról írt, hogy Oroszország újabb csapatokat csoportosít át Fehéroroszországba és az Azovi-tengerre.
Az orosz hadsereg „nem érte el a nagyszabású háború fő céljait: Kijev blokád alá vételét, valamint azt, hogy elfoglalja Donyeck és Luhanszk megyéket egészen a közigazgatási határukig. Az ellenségnek részben sikerült szárazföldi folyosót létrehoznia az ideiglenesen megszállt Krími Autonóm Köztársaság és a Donyecki régió egy része között”
– idézte a vezérkart az Ukrajinszka Pravda. A jelentés szerint Moszkvában intézkedéseket tettek több oroszországi régióból gépesített lövészdandárok összevont egységének Fehéroroszországba küldésére, hogy pótolják az eddig elszenvedett harctéri veszteségeket. Ezenfelül az orosz csendes-óceáni flottától irányítanak további tengerészgyalogosokat az Azovi-tengerre.
Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója arról számolt be, hogy egy újabb orosz tábornok vesztette életét az ukrajnai harcokban. Szavai szerint a dél-ukrajnai Herszon melletti Csornobajivka településen végeztek az ukrán katonák Jakov Rezancev altábornaggyal.
Petro Kuzik, a kijevi területvédelem vezetője ukrán televíziók egy időben sugárzott műsorában megerősítette, hogy az ukrán fegyveres erők felszabadították a fővárostól északnyugatra fekvő Lukjanyivka települést. Szavai szerint a falu az orosz erők egy fontos megerősített állása volt, több száz katonát, harckocsikat és más haditechnikai eszközöket csoportosítottak oda. Közölte, hogy mintegy negyven orosz katona vesztette életét a település visszavétele közben, a többi elmenekült, egy részük a környező erdőkben bujkál. Hozzátette, hogy az ukrán katonák megindultak a felkutatásukra és „likvidálásukra”. Azt is mondta, hogy az ukrán erőknek most több harckocsijuk és más páncélozott járművük van, mint a háború kezdetén volt, mert az orosz csapatoktól zsákmányoltakat is saját hadrendjükbe állítják.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen csaknem 16 400 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 122 orosz repülőgépet, 126 helikoptert, hat hadihajót, 592 harckocsit, 1653 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 51 légvédelmi rendszert, valamint 98 rakéta-sorozatvetőt.
