Életének 102. évében, december 28-án, kedden elhunyt Király Tibor jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja – tudatta az MTA kedden.
Király Tibor hosszú és gazdag életpályája során a bűnügyi tudományok számos területén alkotott maradandót – olvasható az MTA méltatásában.
Nevéhez fűződik két büntető-eljárásjogi törvény kodifikálása, továbbá egyes eljárásjogi garanciák, mindenekelőtt a védelem jogának kidolgozása.
Több egyetem díszdoktora, nagyszámú publikációit, monográfiáit szinte minden világnyelvre lefordították. Szakmai-tudományos tevékenysége meghatározó módon befolyásolta a tudományterületek ma érvényesülő koncepciójának kialakítását, amely a humanista társadalmi értékeket állítja előtérbe.
Tudományszervező tevékenysége széleskörű és jelentős. 1971-1974 között a Művelődésügyi Minisztérium újonnan alakított Felsőoktatás-politikai Főosztályának volt a vezetője, munkatársaival a korabeli magyar közigazgatás reformjának éllovasai lettek.
1979-ben az MTA levelező, majd 1987-ben rendes tagjává választották, több cikluson keresztül az Akadémia elnökségének tagja, valamint 1988-1990 között az MTA főtitkárhelyettese volt. 1990-ben elvállalta az első magyar felsőoktatási törvény készítését kodifikáló bizottság szakmai vezetését. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy e törvény előkészítése 1993-ban sikerrel befejeződött. Döntő szerepet játszott az MTA mint köztestület szabályainak megfogalmazásában, valamint az 1994-es akadémiai törvény kidolgozásában.
Életútja során számos tisztséget betöltött: a Magyar Kriminológiai Társaság alapító tagja, a Magyar Jogászegylet tiszteletbeli elnöke, a Pro Renovada Cultura Hungariae Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának a tagja, a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány kuratóriumának, valamint a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar nemzeti csoportjának elnöke volt. Közreműködött a miskolci és a debreceni egyetem jogi karának létrehozásában, illetve újraindításában.
Munkásságát számos más kitüntetés mellett 1991-ben Széchenyi-díjjal, 2011-ben Akadémiai Aranyéremmel, 2020-ban pedig a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel ismerték el.
