Bert Miller Az utolsó rend c. regényéről – NewLine Kiadó, 2021., 408 oldal, 3500 Ft
A Sötétség fejedelme, Sonny Orient néven, már évszázadok óta a Földön tartózkodik, és egy napon elérkezettnek látja az időt, hogy létrehozza az antikrisztusi világbirodalmat. A bukott angyal kapta meg egykor Istentől a Földet, és azt teljes mértékben a hatalma alá készül vonni, majd elsüllyeszteni. Felhasznál egy Samuel Meyer nevű embert, akinek múltját eltörölve, új személyazonosságot ad, és Declan Xavier néven Izrael miniszterelnökévé teszi. Ezzel kezdetét veszi a Gonosz nagyszabású tervének megvalósítása. A Sátán nem gyűlöli Istent, hanem sakkozik, szórakozik vele, és ezt a játékot élvezi. Azonban Hélél mély megvetést érez az Isten által oly nagyra becsült teremtmények, az emberek iránt, mivel szerinte Ő csak ezeknek a nyomorult, lélekkel ellátott állatoknak tud megbocsátani. (75.o) Mindent megtesz, hogy megsemmisítse őket, bár még a főangyal szerint is az emberiség magától megy a szakadék felé és a kárhozatba. (305.o.)
Az utolsó rend Bert Miller A menedék című regényének kibővített változata, az előző könyvről itt írtunk. Az utolsó rend története nyolc évvel korábban kezdődik, és mintegy százötven oldallal bővebben fejti ki az eseményeket, és természetesen a cselekményben is messzebbre jutunk, mint A menedékben. Ennek ellenére most sem ér véget a sztori, a szerző szándéka a folytatás, egy trilógia létrehozása, a befejezés is ennek megfelelően nyitott.
Az előzmények feltárása, Samuel Meyer, Joe Kalmar, Melissa Campbell, Wyatt Grayson korábbi életének részletezése érthetőbbé, élvezhetőbbé, az újabb szereplők, Efraim Schneider rabbi vagy a sötét angyal, Berith, szerepeltetése pedig színesebbé teszik a könyv cselekményét.
Azon túl, hogy a bővítéssel az írónak sikerült betöltenie a réseket, összekötnie és elvarrnia a szálakat, így kerek egészet kapunk olvasásakor, a személyiségfejlődés kapcsán a regény fő karaktere megváltozott, és a számomra a kezdetektől nem szimpatikus Joe Kalmar (a mi Kalmár Józsink) személyéről áthelyeződött a gyarló luxus prostituáltra, Melissa Campbellre.
Kalmár József már a kezdetektől mélyen istenhívő, olyannyira, hogy a szolgálatába is áll Magyarországon, protestáns lelkész lesz, akár csak a szerző, Bert Miller. Mivel az író közelről ismeri ennek a pályának a buktatóit és nehézségeit, kiválóan sikerül megformálnia egy szemellenzős, mondhatni fanatikusan hívő ember karakterét. Kalmárnak nehézsége támad itthon a rendszerrel, a feljebbvalóival komoly összetűzésbe kerül, kivándorol Amerikába, felveszi a Joe Kalmar nevet. De itt is hamarosan visszatér eredeti hivatásához, egyházat alapít, és ott terelgeti a hívőket az általa helyesnek ítélt útra, amely csak egyetlen módon érhető el. Isten szolgálata mindenek előtt a legfontosabb Kalmar tiszteletes számára, ettől még a családja, a szeretett nő sem térítheti el, meg sem fordul a fejében, hogy ezt más módon is megtehetné. Mikháél arkangyal mondja róla: Ha Xavier a sötét vezér, akkor Kalmar tiszteletes a világos vezér. (168.o) Egyébként Lea karaktere semmit sem változik a kibővített változatban, továbbra is a legkevésbé megformált szereplő akárcsak kettejük kapcsolata és szerelmi élete a tiszteletessel.
Melissa Campbell árvaként egy zárdában nő fel, azonban elhagyva a kolostort elhagyja Istent is. Mikor ráébred, hogy gyönyörű, és szépségével a legegyszerűbb pénzt keresnie, luxus prostituálttá válik. A férfiak nem csupán csodálatos testéért, hanem kivételes intelligenciájáért kedvelik. Még a sötét vezérrel is, Samuel Meyerként, kapcsolatba kerül, ez okozza a vesztét, űzött vaddá válik. Miller tökéletesen ábrázolja szereplője vívódásait, ahogyan Isten fia segítségével rávezeti a nőt a helyes útra, ahogyan kibontakoznak különleges képességei és Kalmar helyett a valódi világos vezérré válik. Aki nem jókaisan fehér, hanem emberien gyarló, mégis példamutatásával, küzdelmével a többi szánalmas teremtményt is ösztönzi és megmenti a pusztulástól. Természetesen felidézi az olvasónak Magdalai Mária alakját, elkerülhetetlen a szándékolt párhuzam.
Számomra Melissa, az utolsó apostol, (nem a klasszikus tizenkét tanítványi értelemben, hanem az aszerinti apostol, hogy találkozott a feltámadott Krisztussal) a regény főhőse, a könyvet is inkább az Istenkeresés és rálelés regényeként olvasom, mint sci-fi-ként. Különleges csemegék a regényben felvonultatott bibliai alakok vagy kutatási módszerek, mint például a Lilith névre hallgató nőnemű démon, a szukkubusz, akinek feladata a férfiak elcsábítása, vagy férfi párja, Mammon, aki a pénz útján kábítja el az áldozatokat. Olvashatunk a gemátriáról, a számszimbólikáról, mely szerint Declan Xavier nevének jelentése a római számok tekintetében 666. És előkerül a telegonia, amit nem magyarázhatok itt meg, mert lelőném a poént.
Ajánlom Bert Miller könyvét mindazoknak, akik napjaink zűrzavaros világában keresik a kapaszkodót, a segítséget, mert csodák igenis léteznek, a gonosz legyőzhető, többé-kevésbé, ideig-óráig. Vagy akár teljesen, kiderül a következő részben.
