Levelet hozott az elektromos postás, benne az Apokrif film videójával és egy leírással. Pilinszkyből sosem elég, olvassátok el az alkotók gondolatait, utána nézzétek meg a filmet. Vagy fordítva.
ApokriFilm
Régi barátság, korábbi, főképp színházi közös munkák alapján alakult az a kollektíva, amelyik az ApokriFilmet létrehozta.
Valljuk, hogy a költészet az emberiség anyanyelve… volt.
Kerestük azokat a filmes eszközöket és formákat, melyek képesek a szavakat eredeti jelentésükben fölmutatni. Keressük a költői képalkotás filmes analógiáit.
Pilinszky költészete a magyar és talán már a világirodalom történetében megkerülhetetlen.
Pilinszky mozdulatlan elkötelezettségnek nevezte evangéliumi értékrenden nyugvó alapállását. Ez az elkötelezettség avatja az Univerzum polgárává.
Tekintete bár világvégi kutyaólakat, füvet, köveket, az elesettség tájait, tárgyait, a történeti idő bűnözőit vagy áldozatait pásztázza, mindvégig egy bennünket meghaladó időtlen rend mércéjén függ. Az élet szálkás, szilánkos törmelékében a valóság egészét és egységét kereste – Simone Weilt idézve – az irreális világban Isten realitását.
Még Film Kollektíva