Online eszközökkel lehetnek sikeresek a hazai képzőművészek
Nehezen tudnak megélni csak az alkotói tevékenységükből a kortárs képzőművészek: a szűkös megjelenési lehetőségek mellett nehézséget jelent, hogy viszonylag kicsi a művészetek iránt érdeklődő közönség és, hogy a rendszerváltás óta eltelt 30 év alatt még nem alakultak ki a hazai mecenatúra hagyományai. Hogyan igazodhat el a hazai művészeti piacon ma egy alkotó és hogyan alakította át ezt a teret a járvány által előidézett digitális lét? Többek között erről szólt a visszanézhető „Közelebb a művészethez” online meetup.
Veiszer Alinda moderátor, Somogyi Hajnalka kurátor, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója, Tomasz Piars festőművész, Dr. Hatházi Vera, a youngart alapítója, Jankó Judit művészeti újságíró és Rényi Andrea kulturális mecénás, műgyűjtő a Metropolitan online eseményén a hazai művészeti szférában való érvényesülés témáját járta körül. A program a METU, a Porsche és a youngart nemrégiben indult együttműködésének részeként valósult meg. A beszélgetést egy „Művészet az izoláció árnyékában” című kiállítás kíséri, amely a Kubik kiállítóterében megtekinthető október 17-ig.
Nehéz elindulni a pályán
„Nagyon nehezen tudnak megélni csak a művészetükből a pályakezdő művészek, holott adott esetben rendkívüli tehetségek. A sikerhez anyagi háttérre van szükség és ismerni kell a marketinget – nem elég, hogy valaki felteszi Instagramra az alkotásait”
– mondta el Dr. Hatházi Vera. A beszélgetés résztvevői szerint a Magyarországon megtalálható kortárs művészeti galériák száma igen korlátos, kezdő művészként pedig nehéz bekerülni ezekbe az intézményekbe.
Szűkös a célcsoport, szűkös a piac
A kérdést nehezíti, hogy a hazai, művészetek iránt érdeklődő közönség viszonylag kicsi – az alkotók jellemzően egy olyan célközönséget célozhatnak, akiket magukat is érte valamilyen, a képzőművészetekkel kapcsolatos impulzus gyermek- vagy fiatalkorban, ami megalapozhatta későbbi érdeklődésüket a téma iránt.
A beszélgetés résztvevői szerint nehezítő tényező továbbá, hogy a hazai kereskedelmi szféra, illetve a magánszegmens is kicsi, ezért nincs nagyon alternatíva a közpénzből finanszírozott művészeti rendszerre.
„A kulturális szféra támogatásának metódusai a rendszerváltás óta eltelt 30 év alatt nem alakultak ki – mondta el Rényi Andrea. – Bár lenne szándék a művészek támogatására, ennek nincsenek még kialakult eszközei, felületei.”
Somogyi Hajnalka hozzátette, hogy a Magyarországon nincsenek olyan hagyományai a mecenatúrának, mint például az angolszáz világban.
„Ha önállóan, bármilyen intézménytől függetlenül szeretne érvényesülni egy művész, a szakmai tőkére és a szakmai bizalomra támaszkodhat. Ehhez azonban az kell, hogy legalább 10 évet eltöltsön valaki a szakmai közegben.”
Jó tett helyébe
Nem lehetetlen azonban a helyzet, ugyanis egyre több világcég áll egy-egy művészeti projekt mögé. A vállalatokra jellemző, hogy szívesebben támogatnak szociális kérdéseket vagy olyan művészeti projekteket, amelyek valamilyen szociális ügyhöz kapcsolódnak. Az előadók szerint a kortárs művészet azonban teljes mértékben alkalmas arra, hogy társadalmilag fontos témákra reflektáljon, azokat segítse, támogassa.
„Ahhoz, hogy széles kört elérjünk művészként, komoly humán- és anyagi erőforrásra, kampányra, pénzre van szükségünk. Az ideális partnerre jó példa a Porsche, hiszen prémium márkaként a vásárlói köre nagy átfedésben lehet azzal a közönséggel, akik egzisztenciálisan olyan helyzetben vannak, hogy alkotásokat tudnak vásárolni – mondta el Dr. Hatházi Vera. – A cégek sokszor reklámértéket várnak a támogatásért cserébe, de gyakran előfordul az is, hogy egy vállalat bármilyen ellentételezés nélkül is beáll egy projekt mögé.”
Célközönségnek alkotni?
Tomasz Piars festőművész tapasztalatai szerint a legtöbb alkotó több lábon áll, azaz a művészeti tevékenység mellett valamilyen állandó munkát is végez. A sikerhez ismerni kell a célközönséget, és ha valaki a művészetből szeretne megélni, figyelnie kell arra, hogy a közönsége hogyan reagál a műveire.
„A művészeti cikk is egy termék. Egy festőnek a megélhetéshez adott esetben akár újra is kellhet gondolnia a munkásságát, ha például a célközönség szerint túl pesszimisták, érthetetlenek, vagy nem elég dekoratívak az alkotásai.”
Megéri polgárpukkasztónak lenni a népszerűség érdekében?
Az eladhatóság természetesen a művész karakterén, személyes márkáján is múlik. Jankó Judit szerint ugyan jobban érvényesül az, aki hangos és behatárolható, hosszú távon mégis fontosabb, hogy egy művész hiteles legyen.
„Egy művésznek életműve lesz, nem 5 év alatt keresi meg azt a pénzt, amiből meg fog élni. Befektetési szempontból is az az értékes művész, akinek életműve van – tette hozzá, majd elmondta, a művészekről alapvetően rossz kép él a fejünkben. – Hajlamosak vagyunk a művészt elesett, szegény karakternek látni, akit támogatni kell. Egy átlagember azonban nem egy ilyen karakter munkáját szeretné a pólóján hordani. Ha az illető kvázi rocksztár jelenik meg, máris más a helyzet.”
A művészeti világ is hibriddé vált
A covid érkezése, ahogyan minden más szakmát, a művészeti életet is átalakította. Megjelentek az online és hibrid – azaz részben online – aukciók is. Jankó Judit szerint ezek a hibrid megoldások hosszú távon is velünk maradnak majd.
„Jelenleg a műgyűjtőknek megvan a választása, hogy a helyszínen vagy a fotelből licitálnak. Mindennek természetesen biztos alapot adott a személyesség, azaz az élőben megalapozott kapcsolatok. A művészeti világban erre mindenképpen szükség van, a hibrid megoldásokban azonban pozitívum, hogy dokumentáció készül az eseményekről, előadásokról, ami a láthatóságot és az átláthatóságot is elősegíti a szakmán belül”
– mondta el. A hibrid megoldásokkal tehát szélesebb közönség számára válik elérhetővé és érthetővé a művészet, ami hosszú távon hozzájárulhat ahhoz is, hogy az alkotók valóban megéljenek saját munkásságukból. Ezt a mintát erősíti a youngart nevű online platform is, amit szintén részben a covid hívott életre. A weboldalon az érdeklődők az otthonuk kényelméből válogathatnak a műalkotások között, majd azokat személyesen is megtekinthetik. Dr. Hatházi Vera alapító szerint ugyan online zajlik a válogatás, a személyes benyomás a műalkotások esetében ettől függetlenül ugyanolyan fontos marad, ezért működik kvázi hibrid megoldásként az online galéria is.
